Legalább 200 milliárdot most sem fizetnek ki a megrendelők az építőiparban

Szintet kell lépnie a hazai építőiparnak ahhoz, hogy hatékonyságban, termelékenységben, tudatosságban mind jobb minőségű, egységnyi idő és élő emberi erőforrás felhasználásával magasabb volumenű kibocsátásra legyen képes, mindezt a legújabb fenntarthatósági és minőségi sztenderdeket figyelembe véve - állították egybehangzóan a Portfolio Építőipar 2020 konferencia előadói.
Szepesi Anita, 2020. február 27. csütörtök, 18:12
Fotó: Getty Images

Magyarországon 2018 és 2023 között 25 ezer milliárd forintnyi infrastrukturális beruházásra kerülhet sor, ebből 15 ezer milliárdnyit maga az állam fog megvalósítani, ez pedig meghatározza az építőipar kapacitásigényét - mondta előadásában Boros Anita, építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár.

A körforgásos gazdaságra való átállásról tartott előadásában az államtitkár kifejtette, a cél, hogy az adott termék kerüljön vissza a gazdaságba, a termék életciklust próbáljuk a lehető leghosszabbra kitolni. Az EU-ban az elmúlt években a hulladék 34 százaléka volt építőipari hulladék, amire már az EU elkezdte egy stratégia kidolgozását, aminek célja, hogy 2035-re a mostani 47-50 százalékról 10 százalék legyen a hulladék lerakása. Ez a kommunális hulladékra is vonatkozik, így ehhez hulladékudvarok kellenek, éppen ezért a kormány tavaly elfogadott egy építőipari stratégiát.

Szintet kell lépni az építőiparban - hangsúlyozta előadásában Koji László ÉVOSZ-elnök. Míg az egy foglalkoztatóra jutó anyagmentes építési, szerelési munka értéke 2018-ban az EU-ban 30,8 millió forint, Németországban 44,4 millió forint volt, Magyarországon 11,4 millió forintot tett ki. Egy alkalmazottra Magyarországon 19 millió, ebből Budapesten 22,4 millió forint jutott, ami Koji szerint felveti a kérdést, hogy hol veszik el a két érték közti különbség. A választ az illegálisan, feketén foglakoztatott munkaerő adja meg, amit sokkal jobban kellene szabályozni. Az építőiparban a következő évek 3 kulcskérdése a hatékonyság, a versenyhelyzet és a rend - fejtegette Koji László.

Az ÉVOSZ elnöke szerint a hatékonyság érdekében  mindent a technológiai fejlődés dominanciája alá kell rendelni. Folyamatos képzésre, irányított önképzésre van szükség. Míg a kis cégek bevételük 5 százalékát fordítják megy fejlesztési célra, a legnagyobb cégeknél 10 százalék feletti ez az arány.

A kapacitásbővítés ma sokszor külföldi kapacitást jelent, ami a saját piac egy részének elvesztésével járhat. A verseny a minőségben is megjelenik (megrendelői igényszint az okos létesítményekre), viszont a megrendelő és a kivitelező oldalon is vannak igényesek és igénytelenek, a baj akkor van, ha a két oldal igényszintje nem találkozik egymással. A legelőnyösebb ajánlatra és az átláthatóságra kell törekedni.

A lazuló építési jogszabályok, például bizonyos beruházás méret alatt az e-napló hiánya a rend ellen hat, emellett gyakori a projektek rossz előkészítése, kapkodó a logisztika, gyenge a piacellenőrzés és ismét lazul a fizetési fegyelem. Ma a számlák 20 százalékát nem fizetik ki határidőre, 5 százalékról pedig tartósan le kell mondani, ami 200 milliárd forint veszteséget jelent. Éppen ezért szintet kell lépni:

  • a beruházási folyamatok rendszerében,
  • a költségtervezésben
  • a legális foglalkoztatásban
  • az előszűrt ellenőrzési rend és
  • a kiegyensúlyozott szerződések szükségesek

- hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke.

A hazai építőipar legnagyobb problémáját napirendre tűző panelbeszélgetés résztvevői kijelentették, az építőiparban nem emberhiány, hanem szakemberhiány van. A nem megfelelő hatékonyság főként a feketemunkából, valamint abból fakad, hogy amint valakitől megkövetelnek valamit, a túl sok lehetőség miatt egyik napról a továbbáll. Ha a feketemunka nem szűnik meg rövidesen, nem lesz hatékonyságjavulás sem - állították a szakértők.

Kulcskérdés a kiszámíthatóság, enélkül a cégek nem invesztálnak fejlesztésbe, a munkások továbbképzésébe. Az építőipari árak kapcsán elhangzott, 10 százalékkal alacsonyabb szinten kellene lenniük.

HOZZÁSZÓLÁSOK