Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Magyarországon 2018 és 2023 között 25 ezer milliárd forintnyi infrastrukturális beruházásra kerülhet sor, ebből 15 ezer milliárdnyit maga az állam fog megvalósítani, ez pedig meghatározza az építőipar kapacitásigényét - mondta előadásában Boros Anita, építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár.

A körforgásos gazdaságra való átállásról tartott előadásában az államtitkár kifejtette, a cél, hogy az adott termék kerüljön vissza a gazdaságba, a termék életciklust próbáljuk a lehető leghosszabbra kitolni. Az EU-ban az elmúlt években a hulladék 34 százaléka volt építőipari hulladék, amire már az EU elkezdte egy stratégia kidolgozását, aminek célja, hogy 2035-re a mostani 47-50 százalékról 10 százalék legyen a hulladék lerakása. Ez a kommunális hulladékra is vonatkozik, így ehhez hulladékudvarok kellenek, éppen ezért a kormány tavaly elfogadott egy építőipari stratégiát.

Szintet kell lépni az építőiparban - hangsúlyozta előadásában Koji László ÉVOSZ-elnök. Míg az egy foglalkoztatóra jutó anyagmentes építési, szerelési munka értéke 2018-ban az EU-ban 30,8 millió forint, Németországban 44,4 millió forint volt, Magyarországon 11,4 millió forintot tett ki. Egy alkalmazottra Magyarországon 19 millió, ebből Budapesten 22,4 millió forint jutott, ami Koji szerint felveti a kérdést, hogy hol veszik el a két érték közti különbség. A választ az illegálisan, feketén foglakoztatott munkaerő adja meg, amit sokkal jobban kellene szabályozni. Az építőiparban a következő évek 3 kulcskérdése a hatékonyság, a versenyhelyzet és a rend - fejtegette Koji László.

Az ÉVOSZ elnöke szerint a hatékonyság érdekében  mindent a technológiai fejlődés dominanciája alá kell rendelni. Folyamatos képzésre, irányított önképzésre van szükség. Míg a kis cégek bevételük 5 százalékát fordítják megy fejlesztési célra, a legnagyobb cégeknél 10 százalék feletti ez az arány.

A kapacitásbővítés ma sokszor külföldi kapacitást jelent, ami a saját piac egy részének elvesztésével járhat. A verseny a minőségben is megjelenik (megrendelői igényszint az okos létesítményekre), viszont a megrendelő és a kivitelező oldalon is vannak igényesek és igénytelenek, a baj akkor van, ha a két oldal igényszintje nem találkozik egymással. A legelőnyösebb ajánlatra és az átláthatóságra kell törekedni.

A lazuló építési jogszabályok, például bizonyos beruházás méret alatt az e-napló hiánya a rend ellen hat, emellett gyakori a projektek rossz előkészítése, kapkodó a logisztika, gyenge a piacellenőrzés és ismét lazul a fizetési fegyelem. Ma a számlák 20 százalékát nem fizetik ki határidőre, 5 százalékról pedig tartósan le kell mondani, ami 200 milliárd forint veszteséget jelent. Éppen ezért szintet kell lépni:

  • a beruházási folyamatok rendszerében,
  • a költségtervezésben
  • a legális foglalkoztatásban
  • az előszűrt ellenőrzési rend és
  • a kiegyensúlyozott szerződések szükségesek

- hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke.

A hazai építőipar legnagyobb problémáját napirendre tűző panelbeszélgetés résztvevői kijelentették, az építőiparban nem emberhiány, hanem szakemberhiány van. A nem megfelelő hatékonyság főként a feketemunkából, valamint abból fakad, hogy amint valakitől megkövetelnek valamit, a túl sok lehetőség miatt egyik napról a továbbáll. Ha a feketemunka nem szűnik meg rövidesen, nem lesz hatékonyságjavulás sem - állították a szakértők.

Kulcskérdés a kiszámíthatóság, enélkül a cégek nem invesztálnak fejlesztésbe, a munkások továbbképzésébe. Az építőipari árak kapcsán elhangzott, 10 százalékkal alacsonyabb szinten kellene lenniük.