A legfrissebb, harmadik negyedéves adatokkal rukkolt elő az MNB a csütörtöki, kereskedelmiingatlan-piaci jelentésében

Kiderült: nagyon gyorsan csökkent a gazdasági aktivitás a harmadik negyedévben az emelkedő nyersanyagárak, energiaárak, és az inflációs nyomás miatt, nulla százalék közelébe süllyedt az éves GDP-növekedés. A forintárfolyam is volatilisabb volt a korábbinál, ezek hatására pedig az építési költségek is emelkedtek. Bizonyos építőanyagcsoportoknál nem volt ritka a 100 százalékos áremelkedés sem, az ÉVOSZ szerint a következő időszakban további 15-20 százalékos áremelkedés várható. A hőszigetelő anyagok és a faanyagok ára nőhet 20 százalékkal, a többi alapanyag minimálisan alacsonyabb mértékben. 

A romló gazdasági kilátások és az emelkedő kamatkörnyezet ellenére az irodaállomány 11 százalékkal, az ipari-logisztikai állomány pedig 15 százalékkal bővülhet a következő két évben – mondta Nagy Tamás, a jegybank igazgatója. Az irodák esetében a bérleti kereslet alacsony szintje stabilizálódott: a távmunkavégzés 15 százalékos aránya Nagy szerint egy erős alulbecslése a hibrid munkavégzésnek. Összesen harmadával marad el a bérlők megjelenése az irodapiacon a járvány előtti szinttől. A kihasználatlansági ráta a második negyedéves 9,9 százalékról 11 százalékra nőtt a harmadik negyedévre, ez továbbra is elmarad a kritikus szinttől. Az új irodafejlesztések száma azonban folyamatosan csökken: az MNB 2022 második negyedévében nem is talált újonnan elindított projektet. Június végén 440 ezer nm irodaterület építése volt folyamatban Magyarországon. Nagy azt is elmondta: növekszik a szakadék az energiahatékony és a rossz hatékonyságú ingatlanok bérleti díja között.

Beszakadhat az építőipar

Az ipari-logisztikai szektor kihasználatlansági rátája 3,2 százalékkal, több mint 6 százalékra nőtt az első félévben, de a harmadik negyedévben 4,9 százalékra csökkent. Ez egyelőre szintén messze áll a kritikus szinttől. Az arány ideiglenes növekedése annak is köszönhető, hogy 2021-ben rekordmértékű új kínálat jelent meg a piacon.

Ami a kereskedelmet illeti, a budapesti elsődleges bevásárlóközpontok kihasználatlansági rátája a tavalyi 6,5 százalékról 5,1 százalékra csökkent. A kiskereskedelmi forgalom viszont nem mutat biztató képet: az üzemanyagforgalom miatt tud egyelőre növekedni, az élelmiszer-forgalom már inkább visszahúzza a számokat.

Az idegenforgalom szempontjából érdekes lehet, hogy 2022-re közel 2800 szállodai szoba átadása várható, ami a 2019. évi kapacitás 5 százalékát teszi ki. A turistaközpontokban szükség is lesz erre, hiszen a külföldi vendégéjszakák száma a legfrissebb adatok szerint 290 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest.

Az állam meghatározó szerepe miatt az építőipar következő éve gyengébb lesz. 2023-ban érdemben beszakadhat az építőipar termelése

– mondta Nagy.

Az építőipar energiaintenzív, ennek megfelelően az árak dinamikusan emelkednek, sok esetben az euró árfolyamához igazítják az árakat. Fontos viszont, hogy Közép-Kelet-Európa többi országában nem volt ekkora mértékű áremelkedés a szektorban. A hazai építőiparnak a régiós átlagnál magasabb az importkitettsége (48 százalék a környező országok 29 százalékával szemben). Az üzemeltetési-, és az energiaköltségek emelkedése is bizonytalan.