Folytatódik a keresleti piac az építőiparban, a nyersanyagok áremelkedése azonban megállt – erősítette meg a Napi.hu számára több, az ipart jól ismerő forrásunk. Minden vállalkozás a kapacitásának felső határán fog termelni, nagyon erős őszt várnak a szektorban.

Nem a legszebb, de működik

„Augusztus első felétől mennyiségi keresletnövekedést látunk a szigetelőanyagoknál. Leállást senki nem tervez, mindenki a kapacitásainak felső határán fog tudni termelni. A lakosságnak az a része, amelyik még nem szigetelt és megvan az anyagi fedezete, még a fűtési szezon kezdete előtt igyekszik leszigetelni a házát. Három-négy hónap alatt a nyílászárókat ki lehet cserélni, és a homlokzat, valamint a födém, padlás hőszigetelése is megvalósítható november végéig” – mondta lapunknak Tibor Dávid, a Masterplast elnöke.

Bár az építőiparban nehéz szakembert találni, a szigetelés nem a kivitelezőn fog múlni: Tibor szerint a művelethez kis kivitelezőcsapatok is elegendők, sőt, sokszor festő, gipszkartonos csapatok végzik a munkát. „Félig-meddig kalákában szigetelnek házakat: lehet, hogy nem lesz a legszebb, de működik, a rezsit, az energia-felhasználást csökkenti” – mondta.

A keresleti piac fennmaradását a hőszigetelőanyag-iparban Aszódy Tamás, a Knauf ügyvezető igazgatója is megerősítette lapunknak. Ő ezt azzal magyarázta, hogy a szigetelés megtérülési ideje nem fog változni, hiszen az energia is drágul.

„Az euró az év elején 353 forint volt, most pedig elszállt 400 fölé. A szállítási költségek szintén elszálltak, mert a szolgáltatóiparban már nincs hatósági benzinár, és a gyártási költségek is energiaigényesek. Van költséginfláció, ami masszív áremelkedést okozhat. Az energiaárak emelkedése miatt azonban nem számítunk keresletcsökkenésre. Aki nem szigetel drágán, az nagyon drágán fog fűteni" – mondta lapunknak Aszódy.

Aztán jött a hétszeres gázár

A társasházaknál is tapasztaltak keresletnövekedést, de Czabarka Mihály szerint sokkal többen pályáznak inkább napelemekre.

„A hőszigetelés ugyan szebbé teszi a házat, de a kontraproduktív rezsicsökkentés nem igazán adott hozzá anyagi keretet. Harmincéves megtérülési idővel nem érte meg foglalkozni vele, ezért sok helyen elvetették. Aztán jöttek a hét és félszeres gázárak, és lám, így már a hülyének is megéri ! Akik korábban nem féltek, hogy mit hoz a jövő, most már pánikból félnek tőle! Pedig fontos lenne tudatosan, nem pánikból dönteni, vásárolni" – mondta lapunknak Czabarka.

A társasházak egy jó részét egyelőre nem érinti a rezsiárak emelkedése, mert a H tarifával fűtő hőszivattyús és a távfűtéses lakásokra nem vonatkozik, de erre nem lehet hosszútávon berendezkedni. A távfűtés jó része ugyanis szintén földgáz elégetésével működik, néhány kivétellel. „Vannak olyan városok, ahol a távfűtő energiamixében teljes egészében megújuló energia biztosítja a távfűtést. Ilyen például Szeged, Miskolc, Szentes, Csongrád, vagy Hódmezővásárhely, Pécs pedig biomasszával fűt” – mondta Czabarka.

Nagy társasház esetén a felújítás drága mulatság, és 40 lakás feletti társasházak 2015 óta nem kapnak pénzt a kormánytól hőszigetelésre. Az energetikai előírás szerint ha az épület homlokzatán 75 százaléknál nagyobb mértékben beavatkoznak, az jelentős felújításnak minősül. Jelentős felújítás esetén pedig kötelező a nyílászárók cseréje és a fűtés korszerűsítése is, valamint a pince és a padlás hőszigetelése. Czabarka becslése szerint ennek hatására a lakásonként másfél millió forintos hitelből lesz négymillió.

Európai Uniós forrásból lehetne erre pályázatot hirdetni, de a jogállamisági eljárás miatt háromfajta uniós forrás is beragadt. Köztük van a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) helyreállítási kerete, amiben van energiahatékonysági támogatás, például a 100 százalékos lakossági napelemes pályázat uniós forrása sem hozzáférhető - azt egyelőre hivatalosan megelőlegezi a kormány –, akárcsak a villamoshálózat fejlesztésére szánt többszáz milliárd forint.

"A helyreállítási alapnak hitel része is van, ezt a magyar kormány először elutasította, de a választás előtt egy-két héttel a miniszterelnök levélben jelezte von der Leyennél, hogy mégis szeretné igényelni. A hitel jóval nagyobb lenne, mint a vissza nem térítendő támogatás" – mondta Czabarka. 

A kormány érzi, hogy ez a rezsiemelés elég feszült állapotot okozott a társasházkezelők körében, és a színfalak mögött próbál egyeztetni. Biztos vagyok abban, hogy a készülnek valamire, mert kértek be információt, van vizsgálat. Egy hónapja, a rezsiárak változásának bejelentésével egy időben megkerestek, milyen lenne egy jó pályázati feltételrendszer. A legfontosabb, hogy az állam ne álljon a támogatás és a támogatott közé. A jó rezsicsökkentés az, ami végleges, és nem pánikból csupán másikra váltja az elfogyasztott energiát, hanem véglegesen csökkenti a mennyiségét

 – tette hozzá.

A változás előjele lehet az is, hogy eddig a társasházakon belül az összes tulajdonos hozzájárulása szükséges volt a napelemek, napkollektorok telepítéséhez, most már a kormány döntése alapján csak a tulajdoni hányad 75 százalékának beleegyezése kell. Ez jóval megkönnyíti a társasházak dolgát.

Olcsóbb a polisztirol

Az elmúlt évek trendjeit látva némileg meglepő lehet, hogy Tibor és Czabarka is az építőanyag-árak csökkenéséről számolt be, sőt, az év végéig nem is várható emelkedés. Ez azonban nem mondható el az energiaárakról.

„A polisztirol ára korábban több mint a duplájára nőtt, de a fák sem nőnek az égig: észszerű és időszerű volt, hogy legyen korrekció. A nyersanyagárak emelkedése megállt, sőt, az árak kis mértékben csökkentek is. Erre az évre mi már nem várunk nyersanyagár-emelkedést, de a termelés energiaköltségei nagyot nőttek” – mondta Tibor.