A magyar építőipar teljesítménye 2018-ra felzárkózni látszik az uniós fősodorhoz, ugyan 2016-ban volt egy kis visszaesés, ám azóta viszonylag egyenletesen tartós a növekedés. Hosszabb, 70 éves távlatba helyezve azonban még most sem tartunk ott, mint a 70-es években - mondta Schneller Domonkos.

Az ágazat 2018-ban 4,9 százalékkal járult hozzá a GDP-hez, s a GDP növekedés közel negyedét adja az építőipar. Alágazatonként nagyok a különbségek,  főként azok az alágazatok teljesítenek folyamatosan, konstans módon, amelyek függetlenek lakáspiactól és az állami megrendeléstől  - jegyezte meg a helyettes államtitkár, példaként említve az ipari és raktározáshoz kapcsolódó építményeket és a jól tervezhetők közé sorolta az út- és vasútépítést is.

A következő évek kilátásairól szólva kifejtette, a lakásépítésnél a kedvezményes áfa kivezetése negatív trendeket hoz, de a csok és a falusi csok rendelkezhet kiegyenlítő hatással. Egy két egyedi beruházás is jelentős hatást gyakorol az irodapiacra, számos magánprojekt áll előkészítés alatt.

A turisztikai beruházásoknál szinten tartásra lehet számítani a Kisfaludy-program és a Balaton-program projektjei kapcsán, az ipari építkezéseket az autógyárak és a kapcsolódó iparágak tartják megfelelő mértéken. A kereskedelmi projektek terén a pláza stop egy-két kivételtől eltekintve visszaesést hozott, ugyanakkor az Egészséges Budapest Program, valamint a sportfejlesztések, a Liget-projekt és a Vár projekt kellő mennyiségű megrendelést biztosít majd az építőiparnak - mondta Schneller Domonkos.

Elsöprik a magánszektort a központi megrendelések

A következő 10 évben mintegy 4600 milliárdnyi értékű projekt bír valamilyen mértékű kormányzati támogatással, hogy ebből mi valósul meg, az az új fővárosi vezetés és az építőipari kapacitások függvénye is. Néhány száz milliárd forintos megrendelést biztosít majd az út- vasútépítési, korszerűsítési  program, és a Paks 2 beruházás is - tette hozzá a helyettes államtitkár.

Az állam aktivitásának megnövekedése folytán a közpénzből zajló és a piaci beruházások aránya 2015 után felborult, a kormány egyik legfontosabb teendője ennek korrigálása - hangsúlyozta Scneller Domonkos.

Egészséges arány lenne az 50-50/60 százalékos arány visszaállítása, a hektikus megrendelések kiszámíthatóbbá tétele. A szakember jelentős hatékonyságjavulási potenciált lát a magyar építőiparban. A német építőipar egy főre jutó termelése 2,6-szorosa a magyarénak, aminek a gépesítettségbeli különbség a fő oka.  A gépesítettség fejlesztésében tavaly már elindult egy támogatási program a kkv-k számára, amit a nagyobb vállalkozások számára is elérhetővé kell tenni - mondta a helyettes államtitkár.

Még bőven van elmaradás a személyi költségekben, noha a bérek az anyagokhoz képest sokkal meredekebben emelkedtek az elmúlt időben. Tavaly és idén összesen mintegy 3000 milliárd forintnyi túlkereslet halmozódott fel az ágazatban, ami a helyettes államtitkár szerint  az előregyártás alacsony szintjével függ össze - ezt is kezelni kell a jövőben, akárcsak a szakmunkás-utánpótlás, képzés kérdéseit, mondta.