Erős beruházói nyomás a budapesti zöldterületeken

Budapest főépítésze a településszerkezeti tervben a főváros határában megmaradt zöld ékek védelmére helyezi a hangsúlyt. Akad kerület, ahol úgy látják, a főváros nem ismeri a valóságos helyzetet.
NAPI, 2005. május 25. szerda, 08:01
Fotó:

A fővárosi közgyűlés várhatóan ma és holnap tárgyal Budapest településszerkezeti tervéről (TSZT). Jó terv született, okos kompromisszumok alapozzák meg a városfejlesztést - mondta a NAPI Gazdaságnak Budapest főépítésze, Schneller István. Szerinte azért helyes a fővárosi javaslat, mert ott avatkozik be, ahol kell, és ott enged a kerületi, a befektetői és az állami törekvéseknek, ahol lehet. A kerületi javaslatok kapcsán Schneller hangsúlyozta, hogy az új TSZT nem engedi meg a fővárosban megmaradt zöld ékek, az egykori zöld gyűrű maradványainak a felszámolását.
Schneller szerint a főváros nem ellenzi a fejlesztéseket, és erre a mostani előterjesztés is jó példa, hiszen számos területen, az úgynevezett barnazónás iparterületeken, az átmeneti zóna városközpontjaiban szorgalmazzák a funkcióváltást, az ipari tevékenységgel szemben a kereskedelmi, szolgáltatási és lakófunkciók megjelentését. Ugyanakkor például Soroksáron nem engedélyezték a Gyáli-patak mentén lévő mélyebb fekvésű, lápos területek átsorolását, amelyek környezetvédelmi szempontból az egyik legfontosabb "zöld éknek" számítanak. Ugyancsak ellenállnak egy áruházlánc törekvésének, miszerint egy innen nem messze, az M5-ös autópálya mentén lévő kisebb területet soroljanak át erdőből építési övezetté.

A főépítész elmondta azt is, hogy a főváros ellenzi a XV. kerületben a nagyturjánosi természetvédelmi terület védőövezetében tervezett fejlesztéseket. Az M3-as bevezetésénél már korábban jelentős fejlesztési területeket biztosítottak, de ez néhány beruházónak nem felelt meg. Az ilyen igényeket elutasította főváros, amely ugyanakkor hajlandó volt kompromisszumokra: például a XI. kerületben, ahol több területről is tárgyaltak a Budaörsi út közelében. Így befogadtak itteni övezetmódosítási kérelmeket, és más városrészek - például a XV. és a XXIII. kerület - esetében is előfordult ez.
Soroksár megbízott főépítésze, Kisné Stark Viola szerint többnyire már rég nem véderdő van azon a területen, amelyet Soroksár szeretne átsoroltatni, hanem valójában mezőgazdasági hasznosítású térségről van szó az M5-ös mentén. A tisztviselő hangsúlyozta, hogy Soroksáron az új övezetek kijelölésével a főváros a réginél szigorúbb szabályokat hoz, így például olyan fejlesztési területeket, ahol elvileg nem lenne távlatilag kizárt a beépítés, zöldterületté minősít vissza - legalábbis azon tervek szerint, amelyek a kerület tudomására jutottak. Ezzel a már privatizált szántók tulajdonosait hoznák olyan helyzetbe, amit csak polgári perrel lehetne megoldani, hiszen szerzett jogaikat csorbítaná a főváros. (A NAPI Gazdaság fővárosi forrásai szerint az ilyen fejlesztési tartalék területek esetében nincsenek szerzett jogok, ezek után nem jogosultak kártérítésre a tulajdonosok.) A kerületi illetékes hangsúlyozta, hogy az övezetek átsorolásával a főváros a természetvédelmi jogszabályokra hivatkozva Soroksár olyan fejlesztési területeit veszi el, ahol logisztikai központot szeretnének kialakítani.
A XV. kerületben a nagyturjánosi védőerdőt nem érintenék a fejlesztések, attól távolabb, a Határ út és a Metro-áruház környékén hoznának létre egy sporttelepet - mondta Balázs Zoltán, a XV. kerület főépítésze. A bányató revitalizációját és családi kirándulóhellyé alakítását szeretnék elérni, a Határ út mentén pedig egy történeti parkot hoznának létre. A főváros és a kerület eltérő véleménye Balázs szerint annak következménye, hogy a főváros olyan térképpel dogozik, amely nem fedi a valóságot.

HOZZÁSZÓLÁSOK