Erre számítanak most az építőiparban

Az építőipari bizalmi index értéke januárban hibahatáron belül emelkedett tavaly decemberhez képest. Az idei év első hónapjában a magasépítők optimistábbá, a mélyépítő cégek borúlátóbbá váltak - derül ki a GKI legfrissebb, az EU támogatásával elvégzett felméréséből.
Szepesi Anita, 2020. január 20. hétfő, 17:20
Fotó: Getty Images

Az építőipar rövid távú kilátásait a rendelésállomány és a foglalkoztatási várakozások alapján egyetlen számba foglaló építőipari bizalmi index értéke januárban januárban hibahatáron belül emelkedett tavaly decemberhez képest. Az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése a szezonálisan kiigazított adatok alapján valamelyest kedvezőtlenebbé vált. A szezonálisan nem kiigazított adatok is némi romlásra utalnak havi alapon - derül ki a GKI januári felméréséből.

Januárban a cégek 16 százaléka növekvő, 14 százaléka csökkenő termelésről számolt be, míg ugyanez a két arány decemberben 20 és 13 százalék volt. A magasépítők elégedettsége kissé javult, míg a mélyépítőké tovább romlott.

A rendelésállományok értékelése az előző hónaphoz képest januárban érezhetően javult, a nyers adatok is enyhe javulásra utalnak havi alapon. Januárban a válaszadó vállalkozások egyaránt 20-20 százaléka számolt be magas és alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány decemberben 16 és 18 százalék volt.

Mi lesz az árakkal?
Januárban gyengült az áremelési törekvések intenzitása, e téren némileg tartósnak tűnik a csökkenő tendencia. A nem kiigazított adatok szerint az áremelést tervezők aránya a decemberi 32 százalékról januárra 31 százalékra, míg az árcsökkenésre számítóké 3-ről 1 százaléka mérséklődött.

A megkötött szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza az építőipar egészében 2020 januárjában 6,1 hónap. Ez valamelyest alulmúlja az egy évvel ezelőtti (7,2 hónap) és az egy negyedévvel ezelőtti (6,9 hónap) átlagértéket is.

A foglalkoztatási várakozások januárban romlottak az előző hónaphoz képest, a szezonálisan kiigazított adatok alapján. Ugyanakkor a nyers adatok némi pozitív változást mutatnak. Januárban a cégek 17 százaléka jelezte, hogy a következő három hónapban a létszám bővítésére készül, létszámcsökkentést 8 százalékuk tervezett. Decemberben ugyanez a két arány rendre 18 és 14 százalék volt.

Továbbra is a munkaerőhiányt említik leggyakrabban a termelés bővítését korlátozó tényezők között, de a leggyakrabban említett okok között toplistás még a kedvezőtlen időjárás és a vevők fizetési késedelme is.

A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése a korrigált adatok szerint januárban lényegében nem változott, a szezonálisan kiigazítatlan adatok némi javulást jeleznek: a derű- és borúlátók aránya januárban 12 és 17, míg decemberben 14 és 22 százalék volt.

HOZZÁSZÓLÁSOK