Kétségkívül egyre erősödik az érdeklődés a magyar ingatlanbefektetési lehetőségek iránt, különböző nemzetközi tanácsadók által összeállított listák is arról tanúskodnak, hogy Budapest újra felkerült a befektetők térképére, de ennek az érdeklődésnek a mélységét és a kiterjedtségét, valamint azt, hogy hatására hány üzlet születik, nagyon nehéz megsaccolni - mondja Török Árpád. A pozitív tendencia minimum két éve elindult már, és bár több jelentős tranzakció is volt a piacon, lassú folyamatról beszélhetünk.

Miért nem érett a budapesti piac?

Minden jel szerint az igazi áttörésre még várni kell, mint ahogy arra is, hogy a budapesti ingatlanpiacot érettnek minősítsük. A piac érettsége soktényezős függvény: szükséges hozzá a transzparens működés és jogszabályalkotás, a jogi környezet átláthatósága, a szakmai érdekvédelem, megfelelő szakmai vezetés és szakmai érdekérvényesítés. A piaci információk elérhetősége, összehasonlíthatósága is alapvető, utóbbi pedig elképzelhetetlen megfelelő mennyiségű ügylet nélkül. A város fejlődéséről alkotott koncepció, a stabil, fenntartható működés is az érett piac jellemzője - sorolja Török Árpád.

Másfelől olyan erős fundamentumokon - jó eszközállomány, masszív kereslet, alacsony üresedési ráta, nemzetközi sztenderdeknek megfelelő bérleti szerződések, üzemeltetési biztonság, környezetvédelmi fenntarthatóság - is alapul az érettség, amelyekkel Török Árpád szerint jól állunk. Piaci fundamentumokkal szerinte nem is magyarázható például, hogy két éve változatlanul 7,25 százalékponton áll a budapesti prémium kategóriás irodák hozama - igaz, tranzakciók híján elméletben -, szemben a lengyelországi 5,5 százalékos hozamszinttel. Idén egyébként több tranzakciót is ennél alacsonyabb szintre áraz már a piac Magyarországon.

Ugyanakkor valamelyest javultak a finanszírozási kondíciók, fejlesztések esetében az alapkamaton felül az évekkel ezelőtti 4-4,5 százalékos marzs mára 3 százalék körülire esett, refinanszírozásnál a 3,5-4 százalékból inkább 2,5-2,8 százalékos marzs felé tendál a piac. A változás nem érinti a spekulatív fejlesztéseket, amelyeket hazánkban továbbra sem finanszíroznak a bankok.

Ezért vették meg a TriGranitot

Magyarországon most a lakáspiac a legforróbb terület, a TriGranit Zrt. azonban továbbra is csak az irodapiaci és kereskedelmi, jövedelemtermelő szegmensben tervez fejlesztéseket és akvizíciókat. Az új tulajdonos, az amerikai TPG Real Estate, a világ egyik legnagyobb kockázati tőkebefektetőjének célja, hogy a TriGranit Közép-Európa vezető ingatlanplatformjává váljon - jegyzi meg Török Árpád.

A TriGranit leghamarabb 2017-ben tervez irodaház beruházást indítani Magyarországon - a Millennium Városközpont utolsó üres telkén még 35 ezer négyzetméternyi irodaterület jöhet létre, bérlőre szabott (built-to-suit, BTS) alapon, egy vagy két ütemben. Akvizíciós szándékkal a 20 millió euró fölötti irodapiaci és kereskedelmi ingatlan kínálatot pásztázzák folyamatosan régiós szinten, nem csupán különálló projekteket, hanem akár több országon átnyúló portfóliókat is beleértve. A TriGranit közel két évtizedes kiterjedt fejlesztési, üzemeltetési és asset management tapasztalatát felhasználva a megvásárolt eszközöket például a bérlői mix megújításával, újrafinanszírozással vagy szükséges átalakítással kívánja értékesebbé tenni. A kínálat, legalábbis Magyarországon azonban elég szűkös ebben a körben - véli a vezérigazgató.