Nemcsak a kivitelező, hanem a megrendelő is pénzügyi nehézségekbe ütközik a lakásépítés során. Ahol pedig nagy értékű létesítményeket kell felépíteni és viszonylag hosszú az alvállalkozói lánc, nehezen jut pénzéhez a generálkivitelező, és még nehezebben az alvállalkozó.

"Olyat is tapasztalunk, hogy hetente fizetnék ki a kisvállalkozók a dolgozókat, és csúszások vannak" – mondta az InfoRádiónak az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.

Koji László hangsúlyozta, ilyen körülmények között "nagyon fontos, hogy írásos szerződés legyen a felek között. Azt gondolnánk, hogy ez magától értetődik, de a lakossági megrendeléseknél még mindig az esetek hatvan százalékában szóbeli megállapodások vannak."

Ez a figyelemfelhívás egyaránt szól a kivitelezőnek és a megrendelőnek.

A szövetség elnöke hozzátette: amikor a kivitelezőtől jóteljesítési garanciát kérnek, teljesen magától értetődő, hogy a megrendelőtől fizetési garanciát kell kérni, hogy a pénz rendelkezésre áll. A megrendelőnek emellett tudnia kell – ha benne van a szerződésben, ha nincs –, hogy a Polgári Törvénykönyv a késedelmes fizetést is bünteti, tehát késedelmi kamatot lehet felszámítani.

"Azt látjuk, hogy 2022 vége nem a kapacitásproblémákról fog szólni, hanem a finanszírozási nehézségekről" – mondta.

Koji László javasolja, hogy a felújításoknál és az új építéseknél is induljon újra a Magyar Nemzeti Bank zöld otthonteremtési programja, ami elsődlegesen energetikai elvárásokat támaszt. Szerinte a kereskedelmi bankok részéről a lakásügyeket semmiképp sem szabad két számjegyű kamatlábak mellett finanszírozni, mert az nem működik, ezért az ÉVOSZ öt százalékos kamatsapkát javasol az MNB-nek. Idáig két és fél százalékkal adta a zöld otthonteremtési hiteleket, amit a jövőben célszerű lenne a felújításokra is folyósítani – jelentette ki a szövetség elnöke.

Az alapprobléma abból is adódik, hogy a banki hitelek nagyon megnőttek. Koji László szerint nagyon sok megrendelő nem egy az egyben "csengeti ki a kis párnából " vagy a megtakarításaiból a bekerülési költséget, hanem hitelre szorul. Ezek a megtakarítások sokszor nem elegendők, és hogy ezek ne "fagyjanak be a párnába" vagy a kereskedelmi bankoknál, a lakosság vagy az ingatlanfejlesztő elköltheti felújításra és lakásépítésre.