A miniszterelnök által bejelentett családvédelmi intézkedések érdemben hozzájárulhatnak a családok lakáskörülményeinek javításához. A bejelentéssel kiderültek a demográfiai célokkal összekötött lakástámogatási rendszer alapjai is. Az egyelőre nem ismert részletszabályokon is múlik, hogy az új intézkedések mennyiben járulnak hozzá a jelen körülmények között reális évi 20-30 ezer hazai lakás megépítéséhez - hívja fel a figyelmet a TLE.

A 2013-as 7 ezer újlakást produkáló mélypontról  2017-re 14,4 ezerre, 2018-ra nagyságrendileg várhatóan 20 ezerre bővült az átadott új lakások száma.  Ez azonban még mindig messze van a magyar lakásállomány százévente történő megújításához szükséges évi 43 ezer lakásépítéstől. 2017-ben népességarányosan Ausztriában több mint négyszer annyi, Lengyelországban háromszor annyi lakás épült, mint Magyarországon - figyelmeztet a szakmai szervezet.

A gyermekvállalás és a család lakhatása nem választható szét. Különös jelentősége van annak, hogy a családvédelmi intézkedések és az otthonteremtés támogatása hogyan kapcsolódik össze - jegyzi meg a TLE. A gyermeket vállaló nők számára ígért, 10 milliós szabad felhasználású kölcsön fennmaradó részét három gyermek esetén a kormány elengedi, azaz ez vissza nem térítendő támogatássá válhat. Amennyiben ezt a kölcsönt a családok lakásépítésre, új lakás vásárlására fordítják, ez hasonló nagyságrendű támogatást jelenthet, mint a megszűnt áfakedvezmények.

A szakmai szervezet ugyanakkor szerencsésnek tartaná, ha a kormányzati kommunikáció és a részletszabályok ösztönöznék ennek az összegnek a lakáscélú (új lakás, használt lakás, felújítás) felhasználását. Felmerül a felhasználási területek korlátozása, akár a lakáscélú felhasználáshoz kötése.

A csok lehetőségeinek kibővítése - ezúttal a használt lakásokra felvett támogatás mellé igényelhető hitel bevezetése - még több családnak adja meg a lehetőséget, hogy javítson lakáskörülményein. A hatások között ugyanakkor számolni kell a használt lakások árának várható megemelkedésével is. Szintén javítja a családok kilátásait a jelzáloghitelek elengedésének további bővítése.

A TLE szerint fontos lenne a támogatásokat összekapcsolni a lakásállomány minőségi megújításával és az épített környezet minőségének javításával is, hiszen a használt lakások korszerűsítése,  energiahatékony felújítása is érinti a családok életminőségét.

Siralmas a magyar lakások minősége

A magyar lakásállomány alig több mint 10 százaléka épült 2000 után, s a TLE szerint egyelőre az 1 százalékot sem haladja meg azon lakások száma, amelyek megfelelnek a 2021-től érvényes követelményeknek. Magyarország nem csak a népességarányos lakásépítések számában, hanem a lakásállományhoz képesti lakásépítések számában is elmaradásban van a környező országoktól. A lakásépítések száma a lakásállományhoz képest Ausztriában és Lengyelországban négyszerese volt a hazainak.

Mint írják, a családok gyermekvállalását elsősorban a megélhetés és az otthonteremtés kiszámíthatósága, a támogatási rendszer stabilitása ösztönzi. Ehhez világos gazdaság- és vidékfejlesztési politikára, valamint hosszú távú, átlátható lakásprogramra, ezen belül lakásépítési célszámokra és koherens támogatáspolitikára van szükség.