A DTZ Occupancy Perspective - Global Occupancy Costs Logistics 2013 elemzése 64 piacon vizsgálja a logisztikai ingatlanok bérleti és járulékos költségekeit. Az elemzésből kiderül, hogy az ázsiai régió piaca a legszélsőségesebb, a legdrágább pedig (313 USA dollár / négyzetméter évente) London Heathrow, amelyet Hong Kong és Szingapúr követ. A világ öt legolcsóbb piaca közül Atlanta és Marseille mellett három Kínában található. Az Egyesült Királyság továbbra is legdrágább piacokat összesíti, 6 logisztikai régiója az átlag feletti, emellett az északi országokból is 4 haladja meg az átlagos költségszintet.

2012 során globálisan 3 százalékos költségnövekedést regisztrált a DTZ, amely alig haladta meg a 2,7 százalékos inflációt. Viszont jelentősek a különbségek a kontinensek között, az Amerikai Egyesült Államokban csupán 1,5 százalékkal, míg az ázsiai régióban 6 százalékkal emelkedtek a bérleti költségek. Európa a változó árfolyamok miatt 3 százalékos növekedést eredményezett USA dollárra átszámított értéken, nemzeti fizetőeszközökre vetítve viszont alig 0,5 százalékos emelkedésről beszélhetünk.

Budapest a legolcsóbbak között

Európában a minőségi ingatlan kínálat hiánya számos országban megelőzte a bérleti költségek csökkenését. A legnagyobb arányú gyengülést a gazdasági szempontból kihívásokkal teli déli országokban realizálták, Rómában volt a legjelentősebb változás, ahol 7 százalékkal olcsóbb a bérlés, mint 2011-ben. Budapesten 5,2 százalékkal estek a díjak, így évente 72 dollár egy négyzetméter bérlése. Szentpétervár, Tallinn és Moszkva logisztikai piacain történt a legnagyobb arányú emelkedés (8,2, 7,5 és 4,6 százalék volt a drágulás.

A következő öt évben várhatóan Dublinban lesz a legnagyobb mértékű értéknövekedés. Budapest mellett a legolcsóbb európai piacok közé tartozik Marseille, Antwerpen, Brüsszel és Lyon; 2017-ig várhatóan ezek maradnak a legköltséghatékonyabb városok.

A CA IMMO szerint a mai magyar logisztikai piacra jellemző a látszólagos üresedés, amely kihasználatlan, elfekvő területeket jelent a bérlői területállományon belül. Adott esetben egy új igény megjelenése sem jelenti a bérbeadatlan területek nettó felszívását, mert az a határozott időre leszerződött, de üres bérleményekben kiszolgálható.

Az ingatlanbefektető úgy véli, hogy a jelenlegi üresedési szintet (22,8 százalék) és a Magyarországon tevékenykedő logisztikai szolgáltatók által bérelt, de a valóságban mégis kihasználatlanul álló üres területeket figyelembe véve a közeljövőben még nem éri meg további fejlesztéseket indítani, hiszen az esetleges kereslet-növekedés először ezeket a területeket fogja felszívni.

Ha a bérleti díjak elérik legalább a prágai szintet, akkor fognak az ingatlan befektetők komolyabban elgondolkozni, hogy Magyarországon ipari ingatlant vásároljanak.

Az üresedés helyett a jövedelemtermelő képesség csökkenhet

Joó Domonkos, a DTZ üzletágvezetője szerint bár a régiós társakhoz képest a budapesti piac a legolcsóbbak között szerepel, a raktárbérleti költségek mellett a helyszín kiválasztási folyamat során sok más tényezőt és költségelemet is figyelembe vesznek a cégek. Az ilyen, részletesebb összehasonlításban pedig már nem egyértelműen kedvező Budapest pozíciója. A befektetők szempontjából kedvezőtlen az is, hogy a korábban, magasabb bérleti díjon kötött szerződések lejárta után a hosszabbítás már alacsonyabb bérleti díjon köttetik, így - bár bérlőt nem veszítenek - mégis romlik az ingatlanok jövedelemtermelő képessége.

QP | Quality Placement