A 2-3 éve érett szakaszba került magyar lakáspiacon idén is folytatódik a felívelés, s noha nincs buborék, ami kidurranhat, valószínűleg már a növekedési ciklus végénél tartunk, ami ugyanakkor nem jelent trendfordulót. Az év során várhatóan 160-170 ezer lakóingatlan cserél gazdát, a következő években 170-190 ezer éves adásvételre lehet számítani, a 3-4 éve tartó, két számjegyű áremelkedés pedig idén egy számjegyűre mérséklődik. Árcsökkenésről nincs szó, hosszabb távon ezen a magas szinten maradnak az árak - összegezte a várható trendeket Valkó Dávid.

Regionális viszonylatban az árakat illetően még mindig a középmezőnyben vagyunk, ugyanakkor a magyar piacon a legmagasabb a lakásárakhoz viszonyítva a bérleti díj. Noha a lakásbérleti piacon elérhető hozam folyamatosan csökken, de a jelenlegi 4-6 százalék - alternatív befektetési termék híján - még mindig elég vonzó belépési pont - mondta Valkó.

A vásárláshoz felvett hitelek számából arra lehet következtetni, hogy lassan csökken a készpénzes befektetők részesedése, és egyre többen vásárolnak saját célra. Mert míg egy évvel ezelőtt csak minden harmadik tranzakcióhoz kapcsolódott hitelfelvétel, mára minden második ügyletet kölcsön segítségével hoznak tető alá a vevők, akik azonban nagyon óvatosak, és nem használják ki a maximális keretet. Az átlagos lakáshitel összege 12,5 millió forint - tette hozzá Köntös Péter, az OTP Pénzügyi Pont Zrt. vezérigazgatója.

A folyamatos növekedés ellenére a forgalom még mindig nem érte el a válság előtti szintet. Tavaly 8400 új társasházi lakást adtak el a fővárosban szemben a 2008-as 10-11 ezerrel. Az építési boom nyomán idén 13 400 új lakással bővülhet a budapesti állomány, ebből csak a 13. kerületben több mint 4 ezret adnak át, de az épülő új lakások számával dobogós helyen áll a 11., a 9., és a 8. kerület is.

A drágulás a külső kerületekre irányította a vevők figyelmet, ennek eredményeként olyan kerületekben is megjelentek a fejlesztők, amelyekben korábban egyáltalán nem épültek lakások, közte például a 17., 19., 23 kerületeben, illetve több száz lakásos projekteket is indítottak ott, ahol korábban nem volt jellemző ez a nagyságrend, így a 4., 10., és a 3. kerületekben.

A nagy léptékű fejlesztések a peremkerületekben is felfelé hajtják az árakat, így a 4. kerületben a megszokott 400 ezer forint helyett 600 ezer forintos árakkal is találkozhatunk. Új lakást legolcsóbban, 500 ezer forint alatti négyzetméteráron mindenesetre még mindig a külső (17., 18., 23. ) kerületekben lehet vásárolni, míg az 5. kerületben 800 ezer forint fölötti, az új lakásoknál akár kétmillió forint is lehet a négyzetméterár. A drágulás ellenére kedvezőek a jövedelemhez viszonyított árak kedvezőbbek, mint a válság előtt: míg 2007-ben még két havi átlagjövedelemre volt szükség egy átlaglakás négyzetméterének megvásárlásához, 2018-ban erre 1,7 havi átlagjövedelmet kellett szánni.

 

Januárban Budapesten 7400, az építés különböző fázisában lévő új lakásból választhattak a vásárlók, a lakások többsége idei átadású, de mindössze 200 volt közülük beköltözhető. A 13,4 ezer idei átadású lakásból csaknem tízezret már eladtak.

A piac 5-6 nagy fejlesztő kezében koncentrálódik, az épülő lakásállományból 4,2 ezer a 6 legnagyobb, többprojektes beruházóhoz köthető. A jövőben erősödhet a koncentráció, a 2020-as átadással hirdetett 5,6 ezer lakásból a 6 legnagyobb, többprojektes beruházó már nagyobb arányt, darabszámra 2,9 ezer lakást visz el. Változhatnak a számok, ahogy a kisebb cégek is elindítják kisebb projektjeiket, de ez a tendencián magán nem módosít - hangsúlyozta Valkó Dávid. Még megjegyezte, hogy a 2019-2020-as átadási boom várhatóan az albérleti piac kínálatát is megdobja majd, elképzelhető, hogy ez olyan mértékű lesz, ami lejjebb nyomhatja az albérleti árakat.