Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A GKI fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci indexeinek értéke 2018 januárjában -1 illetve 1. A fővárosi index hibahatáron belül csökkent, míg az országos 1 ponttal emelkedett az előző (tavaly októberi) felméréshez képest. Az egy évvel ezelőtti értékeket az előbbi mutató 4, míg az utóbbi 1 ponttal múlja alul. A fővárosi ingatlanpiaci kilátások tetőzése 5 negyedévvel ezelőtt következett be, azóta nagyon lassú ereszkedésnek vagyunk tanúi. Az országos index lokális csúcsa egy évvel ezelőttre datálódik, a mostani indexérték ennek közelében található - állapítja meg a GKI.

A fővárosi lakáspiaci index (amelyek az ingatlanos cégek illetve a lakosság várakozásait sűríti egyetlen számba) értéke nem változott az egy negyedévvel ezelőttihez képest - azaz a kilátások összességében változatlanok. Ezzel szemben az országos index értéke 7 ponttal nőtt. A lakáspiaci lokomotív szerepét a vidék veszi át - állítják az elemzés készítői.

Mindez megfelel a korábbi tapasztalatoknak: általában minden változásra a fővárosi piac reagál elsőként, a vidéki piacok némi késéssel követik az eseményeket. A válaszadó ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások körében a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások a fővárosi agglomerációban az egy negyedévvel ezelőttihez képest kissé romlottak. A keleti és nyugati régióban egyértelmű javulás volt érezhető.

Mire számíthatnak a lakásfejlesztők?

A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások az egy negyedévvel ezelőttihez képest nem változtak érdemben. Tavaly októberhez képest a biztos szándékú körben (tehát, azok körében, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót) 7 százalékpontos a növekedés, míg a valószínű szándékú körben 3 százalékpontos csökkenés következett be.

A lakossági várakozások egy évvel ezelőtt erőteljesebbek voltak: míg a biztos szándékú körben éves alapon nem történt változás, addig a valószínű körben 28 százalékos csökkenés következett be. A lakásfelújításra és korszerűsítésre irányuló lakossági várakozások viszont határozottan javultak az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Ugyan a valószínű körben nem történt lényeges változás, de a biztos szándékú körben 50 százalékos bővülés valósult meg.

A használt lakások várható áremelkedési üteme Budapesten összességében csökkent az egy negyedévvel ezelőttihez képest (4,3-ről 2,7 százalékra). A vidéki régiókban viszont emelkedett, keleten 0,7-ről 4,3 százalékra, nyugaton 2,5-ről 4 százalékra. Az új építésű lakások esetében 2-5 százalékos áremelkedésre lehet számítani.

A GKI negyedévente szervez felmérést a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. Januárban 110 ingatlanokkal foglalkozó cég és 1231 vállalat válaszolt. A lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív. A fővárosi és a magyarországi ingatlanpiaci index egy számba sűríti az egyes részpiacok (a lakás-, az iroda-, az üzlethelyiség- és a raktárpiac) következő egy évben várható helyzetére vonatkozó várakozásokat, s ezzel összefoglaló képet ad az ingatlanpiaci kilátásokról.

Elbizonytalanodott a telekpiac

A kilátások az elmúlt két évben nem sokat változtak, enyhén hullámoztak. Januárban országos átlagban kisebb romlást regisztrált a GKI (-2 pont), de a Budapestet érintő várakozások visszaesésének mértéke figyelemre méltóan nagy (-17 pont). Az új lakások kedvezményes áfa-kulcsa 2019. december végéig hatályos. Az ezt követő időszak jelenleg bizonytalansággal terhes, s ez a telkekkel kapcsolatos várakozásokra egyértelműen hat. Az építési telkek ára várhatóan 2-5 százalékkal nőhet a következő egy évben.

Irodapiac - nőnek a bérleti díjak

A fővárosi irodapiac a fellendülés időszakát éli. Nő a bérlők kereslete, s a fejlesztési kedv is régen látott mértékű, a vidéki körzetekben is pozitív folyamatok figyelhetők meg. Az irodák kihasználtsága Budapesten és környékén 2017. negyedik negyedévében kissé a 90 százalékot is meghaladta, ami szignifikánsan magasabb az egy negyedévvel és az egy évvel korábbinál is (egyaránt 86 százaléknál).

Kelet-Magyarországon a tavaly októberben mért 80 százalékos kihasználtság idén januárra 84, míg Nyugat-Magyarországon a tavaly októberi 85 százalékos mutató 89 százalékra emelkedett. A fővárosi irodapiaci index az előző felméréshez képest 4 ponttal emelkedett, míg az ország egészére vonatkozó mutató lényegében változatlan maradt. Éves összevetésben Budapesten 1, az ország egészében 4 pontos emelkedés következett be. Az irodabérleti díjakban Budapesten és környékén valamint a nyugati országrészben a közeljövőben 7-8 százalék körüli emelkedés várható.

Új szereplők az üzlethelyiség-piacon

A magyar piacon több, nagyobb kiskereskedelmi lánc is terjeszkedni szeretne, a dinamikus forgalom-bővülés pedig új szereplőket vonz a piacra. Az elmúlt két évben e területre enyhe, tendencia nélküli hullámzás volt jellemzőt. Januárban az üzlethelyiség-piaci index a fővárosi agglomerációra vonatkozóan 3, az ország egészére vonatkozóan 4 ponttal csökkent az egy negyedévvel ezelőttihez képest.

A bérleti díjak esetében Budapest lehet az élenjáró (+5 százalék), de vidéken is lehet némi emelkedés (2-3 százalékos) - nyilván komoly területi különbségekkel.

Óvatosság jellemzi a raktárpiacot

A logisztikai ingatlanok kihasználtsága érezhetően emelkedett. A kihasználtsági ráta a fővárosi agglomerációban a tavaly októberi 85-ről idén januárra 89 százalékra, Nyugat-Magyarországon 83-ról 91 százalékra, a keleti régióban 82-ról 86 százalékra nőtt. A raktárpiaci indexek egymás után három negyedévben is csökkentek. Januárban a fővárosi index csaknem 5, míg az ország egészére vonatkozó 3 ponttal mérséklődött az előző felméréshez képest. A válaszadók között minden körzetben a stagnáló bérleti díjakra számítók vannak többségben. A következő egy évben 1-2 százalékos díjemelkedés valószínű.

Képünk forrása: Pixabay