A kormány 2011 júliusában vezetett be kvótarendszert a kényszerértékesíteni kívánt ingatlanokra, miután a válság kitörése után felerősödött az a kockázat, hogy a hitelnyújtó intézmények a fedezeti ingatlanokat egy időben, nagy mennyiségben kísérlik meg értékesíteni, jelentős túlkínálatot és ezzel áresést - az áresés gyorsulását - idézve elő a lakóingatlan piacon. A kvóta jelenleg a mindenkori fedezeti ingatlan állomány 3 százalékával indult, ez pedig 2014-ig fokozatosan 5 százalékra nő.

A kvótát a legutóbbi időszakig jellemzően egyre inkább kihasználták az érintettek, ám 2012 harmadik negyedévében már csökkenést mért a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), melyben elemzésük szerint több bank tudatos, a behajtási stratégiát érintő döntése áll, ugyanis a kényszerértékesítések eddigi tapasztalatai szerint az elérhető értékesítési ár rendkívül alacsony, így az ügyletek csak jelentős veszteséggel zárhatók.

Pest és Tolna megye a két véglet

Az állami szerv legfrissebb összeállítása azonban ismét növekedést állapít meg, hiszen amíg 2012 utolsó negyedévében összesen 2712 ingatlan jelöltek kényszerértékesítésre, addig az idei első negyedévben 3560-on áll a mutató. (Bár a negyedév elvileg március 31-én jár le, Binder István, a PSZÁF szóvivője érdeklődésünkre elmondta, hogy az árfolyamrögzítést is bevezető törvény értelmében a pénzintézeteknek a tárgynegyedév 15. napjáig kell elküldeniük, hogy hány ingatlant kívánnak kényszerértékesíteni a következő három hónapban) Ennek megfelelően nőtt a kvóta kihasználtsága is: a tavalyi 68 százalékról ismét 70 százalék fölé kapaszkodott az arány, igaz még ez is jelentősen elmarad a 2012 első félévére jellemző 80 százalék feletti értéktől.

Jelentős emelkedést mértek a fővárosban, ahol pár hónap alatt 346-ról 455-re nőtt az esetszám, de a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ügyszám is másfélszeresére nőtt, 200-ról, 300-ra. A legnagyobb esetszámot (490) azonban így is a Budapest nélkül számított Pest megyében mérték, az előbb említettek pedig a dobogó maradék két fokát foglalják el. A lista másik végén ennél jóval alacsonyabb számokat találunk, Tolna megyében "csak" 70 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre, de Vas (75), Zala (76) és Nógrád megyében (99) is száz alatt maradt az ügyek száma.

Statisztika a kényszerértékesítésre kijelölt lakóingatlanokról (Kattintson a nagyobb méretért!)
Kép: Forrás: PSZÁF

A kvóták kihasználtsága19-ből 13 megyében (plusz még Budapesten is) nőtt, mindössze három megyében mért visszaesést, vagy stagnálást a PSZÁF. Ebben a tekintetben Hajdú-Bihar megyével holtversenyben Budapesten mérték a legmagasabb (76 százalék) arányokat, míg őket Jász-Nagykun-Szolnok (75 százalék), Borsod, illetve Somogy megye követ, ez utóbbi kettő egyaránt 74 százalékkal fért fel a dobogóra. A kényszerértékesítéstől a legfrissebb statisztikák szerint Tolna és Zala megyében kell a legkevésbé félni, ott "mindössze" a kvóta 61 százalékát használták ki az érintettek, de nem sokkal rosszabb a helyzet Heves megyében sem, ahol 63 százalék ez az arány.

2011 utolsó negyedéve óta összesen 17 160 lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre, a legnagyobb darabszámot Pest megyében mérték (2454), ettől nem sokkal van lemaradva Budapest (2111), míg a képzeletbeli dobogó legalsó fokát Borsod-Abaúj-Zemplén megye foglalja el 1376 esetszámmal. A lista végén ebben az esetben is Tolna (342), Vas (354), illetve Zala (415) megye található.