Ezért ne szenvedjen munkabalesetet

A munkabalesetek teljes költségének 77 százaléka a munkavállalót terheli, a munkáltatóra a teljes költség 5 százaléka hárul, a fennmaradó költség a társadalom terhe - állapítja meg az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) vezetésével készült felmérés. A tanulmány kitér a munkabalesetek csökkentése érdekében teendő lépésekre.
Szepesi Anita, 2018. május 2. szerda, 17:22

A balesetek a költségvetés számára is jelentős kiadással járnak. Németországban 2016-ban 1,23 milliárd eurót (szerdai árfolyamon mintegy 385 milliárd forintot), míg Magyarországon 17,2 milliárd forintot tettek ki a munkabalesetekhez köthető táppénzkiadások. A balesetek megelőzése megtérülő befektetés a vállalkozások számára.

Az egyik legveszélyesebb iparág az építőipar, így balesetvédelmi szempontból is kiemelten kell foglalkozni vele. A szabályozás megfelelő, probléma azok betartásával van, úgy a munkáltatói, mint a munkavállalói oldalon. Azok a tényezők, amelyek a munkabalesetek magas számát magyarázhatják, részben orvosolhatóak lennének szigorúbb ellenőrzéssel és a két oldal szemléletváltásával.

Egyre több idősebb munkatársat hívnak vissza az építési vállalkozók a megnövekedett feladatok elvégzéséhez. A közvélekedéssel ellentétben a kor nem játszik jelentős szerepet a teljesítményben és a munkabalesetekben, a problémát inkább a lassabb felépülési idő jelenti.

A külföldi tapasztalatok alapján Magyarországon is megvan a veszélye, hogy a külföldi munkavállalók nagyobb valószínűséggel szenvednek munkabalesetet. Ennek oka a nyelvi és kulturális eltérések, valamint a feketefoglalkoztatás, de hasonlóan az idősödő munkavállalókhoz a külföldi munkavállalók esetén is jelentős szerepet játszik a munkabalesetekben a megfelelési kényszer, az állásvesztéstől való félelem.

Mi lehet a megoldás?

A szakszövetségek a következő pontokon avatkoznának be a munkabalesetek csökkentése érdekében.

  • Feketefoglalkoztatás visszaszorítása: a feketefoglalkoztatás következtében elmarad a szükséges munkavédelmi oktatás, valamint a munkavállalókat védő intézkedések, így jelentősen  nő a balesetveszély, emellett a kisebb sérüléseket sem jelentik a munkáltatók, amelynek következtében a sérültek elesnek a szociális támogatásoktól és a megfelelő orvosi ellátástól;
  • Átképzési programok szervezése az idősödő munkavállalók részére. Nemzetközi példa alapján jelentős mértékben csökkenthető ily módon a korai nyugdíjba vonulás;
  • Építőipari biztonsági partnerség program létrehozása. A programban résztvevő cégek vállalnák, hogy a törvényi szabályozáson felül is tesznek a munkavédelem érdekében, ez jelentsen versenyelőnyt számukra az építési-beruházási célú és a magánmegrendeléseknél egyaránt;
  • További kutatások finanszírozása: a szakirodalmi gyakorlattal összhangban szükséges vizsgálni a baleseteket okozó tényezőket;
  • Munkavédelmi felügyelők és a munkaellenőrzések számának növelése: az ILO adatai alapján jelentősen elmarad a munkavédelmi ellenőrzések és a munkavállalókra jutó ellenőrök száma hazánkban a németországi adatoktól;
  • Munkavédelem szerepének növelése az oktatásban: jelenleg a középfokú oktatásban a diákok egy jelentős hányada nem részesül munkavédelmi oktatásban, még alapismeretek szintjén sem, fontos lenne már gyerekkorban kiemelni az egészséges és biztonságos munkavégzés fontosságát;
  • ÉVOSZ-MGYOSZ szerepvállalásának erősítése: az építőipari vállalkozások részére könnyen érthető előadásokat tartani és kiadványokat készíteni, amely a munkáltatói kötelezettségek és a munkavédelmi előírásokon felül a jó gyakorlatokat is bemutatják.

HOZZÁSZÓLÁSOK