Hol pörgött és hol döglődött legjobban tavaly a lakáspiac?

Budapesten 2015-ben 39,4 ezer lakást adtak el, az ügyletek közel harmadát három kerület - XIV., a XIII., és XI. - adta, ezek mindegyikében háromezer fölé nőtt a tranzakciók száma (a legtöbb lakás is ezekben a kerületekben található). A budapesti lakáspiac dübörgését a XXIII., a XXII. és I. kerület eladói érezték legkevésbé, rendre 192, 679, illetve 705 adásvétellel. A kerületek zöme 1000-2000 közötti tranzakciót mutatott fel - derül ki a KSH 2015-ös lakásstatisztikájából.

Így nézett ki az árverseny

Az eladott lakások átlagára a fővárosban az V. kerületben volt a legmagasabb, 32 millió forint, ennél alig valamivel kevesebbért, 31,8 millióért keltek el a lakások átlagosan a II. kerületben. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a 27 milliós XII. kerületi átlagár került.

A lista másik végén a X. kerület áll 10,8 milliós átlagárral. Nem kellett sokkal  mélyebben a zsebbe nyúlni a XX. és a XIX. kerületben sem, ahol rendre 11,5 és 12,5 millió forintba került tavaly egy átlagos lakóingatlan.

Az országos átlagár 11,6 millió forint volt, de a 130 ezer eladott lakás közel feléért ennél kevesebbet fizettek a vevők. (21 százalékuk ára a 8-11,9 milliós, 27 százalékuké a 4-7,9 millió sávba tartozott.)

Gondolja meg, hol és kivel építkezik

A KSH 2015-ös statisztikája szerint míg Budapesten 249 ezer forintból lehet megépíteni egy négyzetméternyi családi házat, Pest megyében csak 198 ezer forint a fajlagos építési költség. Somogyban a legolcsóbb az építkezés, itt 185 ezer forinttal kell számolni négyzetméterenként. Városnagyság szerinti bontásban már nem ekkora a különbség, a megyei jogú városokban 227, más városokban 197 ezer forintból lehet kihozni egy négyzetméternyi családi házat.

Kisebb a szórás a társasházi lakásoknál: Budapesten 237 ezer forint a fajlagos tarifa, míg a megyei jogú városokban 225 ezer forintból már kijön a lakás négyzetmétere. A megyék közül e téren Békés a legolcsóbb, ahol 193 ezer forint a fajlagos költség.

Építtetőnként is változik a fajlagos kivitelezési költség. Míg a természetes személyek 208, a vállalkozások pedig 219 ezer forinttal kalkulálják a négyzetmétereket, az önkormányzati, vagy állami építkezéseknél  csak 172 ezer forint egy négyzetméter átlagos előállítási ára.

Mennyi is az annyi?

Budapesten tavaly összesen 1929 lakás épült (az országban összesen 6671 darab) minden negyedik lakást (összesen 555-öt) a XIII. kerületben adták át. Dobogós még a XVI. és a XI. kerület 215, illetve 200 új lakással.

Az ezer lakosra jutó új lakások számával európai összehasonlításban utolsó előttiek vagyunk 0,8 lakással, ennél kisebb számot, 0,7-et csak Portugália volt képes felmutatni. Lengyelországban ugyanez a mutató 3,9, Csehországban 2,9, Szlovákiában pedig 2,4. Az éllovasok közé tartozik Franciaország az ezer lakosonkénti 6, Ausztria és Finnország pedig 5,3 épített lakással.

Ilyenek a magyar lakások

Lehangoló a kép európai összehasonlításban a lakásállomány minőségét nézve is. A magyar lakások 27 százaléka beázik, vagy nyirkos, a listán csak Portugália, Lettország és Szlovénia produkál ennél rosszabb eredményt. A magyar lakások 9,2 százalékáról vélik úgy, hogy túl sötétek, ebben sikerült az utolsó előtti helyet megszerezve, egyedül Portugáliát megelőzni.

A magyar lakások 14 százaléka zajos, 15 százaléka szennyezett környezetben található, 14 százalék lakókörnyezetében jellemző a bűnözés, vagy az erőszak. Ezek a mutatók európai összevetésben a középmezőnyhöz sorolják a magyar lakásállományt. A zajszennyezés Horvátországban a legkisebb, a horvát lakások 8,9 százalékát érinti, a szennyezett környezet Írországban a legkevésbé jellemző, az ír lakók 4,6 százaléka szenved ettől, míg a legbiztonságosabb lakókörnyezetet Izland tudhatja magáénak, ahol mindössze a lakások 2,1 százalékának közelében fordulnak elő erőszakos cselekmények.