A pénteki Építők Napja előtt az ÉVOSZ összeállította az ágazat súlyponti problémáit, valamint azok megoldási javaslatait tartalmazó jegyzéket. Ebben a szakmai szervezet kiemeli, hogy az EU-ban a 2008-as válság kezdetétől 2011 végéig 16 százalékkal csökkent az építőipar teljesítménye, de 2012-től már újra növekszik az ágazat teljesítménye.

A magyar építési piac 2007-től zsugorodott, a 2006-os 2260 milliárd forintos teljesítmény 1600 milliárdra esett vissza 2012 végére. Az inflációval korrigált visszaesés 45 százalékos volt. Az uniós államok 2013. évi építőipari termelési értékét vizsgálva megállapítható, hogy Magyarország 5 milliárd eurón áll, egy szinten Szlovákiával. Csehország teljesítménye 17 milliárd, Ausztriáé 33 milliárd euró.

Ezt követően az építőipar környezetének anomáliáit veszi sorra az anyag, és tesz javaslatokat azok megoldásaira. Elsőként hároméves nemzetgazdasági költségvetési keretszámok kialakítását javasolja az ÉVOSZ azért, hogy ezekhez lehessen igazítani az adókat és a járulékokat. Ez szükséges a cégek tervezéséhez.

A szakmai szervezet azt kéri a kormánytól, hogy hirdessen négyéves energiahatékonysági programot, a középületek és a lakóépületek felújítására. A mögötte álló finanszírozás viszont 8-10 évre tekintsen előre, legyen kiszámítható és stabil. A program kiterjeszthető lenne az új lakások építésére is.

Az építőipari cégek nem hitelképesek a bankoknál, ezért nem tudják előfinanszírozni a projektjeiket. Erre jelentene megoldást az, ha a megrendelőknek kötelező lenne legalább 20 százalék előleget adniuk a kivitelezőknek. A kivitelezők azt szeretnék, ha a megrendelő vagyonára jelzálogot jegyeztethetnének be, az építési költség erejéig.

Arra is megoldást kérnek, hogy a perbe hívott megrendelők ne tudják elhúzni az eljárást a rosszhiszemű pervitelükkel.

A megrendelők biztonságát szolgálná az, ha független szervezet pénzügyileg minősítené az építőipari cégeket és nyilvános jegyzék készülne a besorolásukról.

Hosszan foglalkozik az ÉVOSZ azzal a problémával, hogy az uniós támogatásokra pályázó szervezetek a közbeszerzés után döbbennek rá: a támogatás nem elég a projekt elkészítésére. A műszaki tartalom ilyenkor már nem csökkenthető, a támogatás módosítása pedig bonyolult, és időigényes. A szakmai szervezet azt javasolja, hogy a támogatás igénylése előtt - megfelelő tartalék kerettel - pontosan kalkulálják az árat az érintettek.

A közbeszerzési törvényt pedig úgy módosíttatná az ÉVOSZ, hogy ne az ár legyen a döntő szempont, kötelezően a minden szempontból legelőnyösebb ajánlat nyerjen a tendereken.

Szintén régi vágya a szakmának az, hogy a vállalási ár euróban szerepeljen és ebben történjen az elszámolás is. Az árfolyam ingadozás kockázatát lehetne ezzel kiküszöbölni a közbeszerzésekből.