Véleménye szerint ugyanis az emberek nem jókedvükben költöznek el ezekből a kis falvakból, hanem mert egyrészt nincs munka, másrészt nem jó az oktatás színvonala - írta a közgazdász.

A rendszerváltás előtt a kisvárosokba telepített feldolgozóipar, a tsz-melléküzemágak és maguk a tsz-ek (termelőszövetkezet) is felszívták a munkaerőt, de az ilyen jellegű helyi feldolgozóipar nagy része mára leépült.

QP | Quality Placement

Nonszensznek tartom, hogy Magyarország - kiváló mezőgazdasági adottságai ellenére - feldolgozatlan gabonákat exportál óriási mennyiségben, ahelyett, hogy elmozdulnánk a munka és tőkeigényesebb növények, illetve a feldolgozottabb termékek irányába - fogalmazott Zsiday.

A másik probléma az oktatás. Magyarországon jelenleg az iskolások eredményei a legnagyobb mértékben attól függenek, hogy mekkora településen laknak, ez a meghatározó. Márpedig az akciótervnek a jelenlegi formájában az lesz az eredménye, hogy a pénztelen gyerekes családok a nagyvárosoktól messze található falvakba költöznek (mivel ingyen kapnak házat), majd munkalehetőség híján naponta órákat ingáznak, a kicsit is ambiciózusabbak pedig a városokba fogják behordani gyerekeiket, így ők is órákat fognak értelmetlen utazással tölteni. A többiek számára pedig maradnak a falusi iskolák, ám a magyar társadalmi mobilitás már így is elég gyenge, és ez még inkább mélyíteni fogja a szakadékokat.

Értem a kormányzati intézkedések célját, nagyjából egyet is tudok velük érteni, de ezek a megoldások nem fogják segíteni a problémák valós kezelését - összegzett Zsiday Viktor.