Az egyeztetés alatt lévő tervek - már ami a magasházakat illeti - még Schneller István, Budapest 2002-ig hivatalban lévő főépítésze nevéhez fűződnek. Az egyik változat szerint minden marad a régiben, a másik szerint - amit egyébként 2002-ben elvetett a Fővárosi Közgyűlés - Csepelen igazi felhőkarcolók épülhetnek, máshol viszont marad az 55 méter, a harmadik szerint pedig városszerte több központban lehetne 90 méterig építkezni. Mint Beleznay Éva, Budapest főépítésze elmondta, a már több államigazgatási fórumot megjárt csomag továbbra is egyeztetés alatt van. Várhatóan az új BVKSZ, ami a magasházak kérdésén túl számtalan más problémakört is érint, még ebben az évben a közgyűlés elé kerül. Jelenleg a három javaslat közül egyik sem tűnik abszolút nyertesnek.
A főépítész ugyanakkor felhívta a figyelmet: "Jelenleg Budapesten felelőtlenség komolyan arról beszélni, hogy 120 vagy 150 méter magas toronyházat építene egy fejlesztő. A maximális magasság a tervek szerint is csak 90 méter." Beleznay Éva azt is kiemelte, hogy egy emblematikus magasépülethez elengedhetetlen az egész engedélyezési, szabályozási rendszer megreformálása, ugyanis ha csak a magassági korlátozást oldanák fel, akkor egy toronyház engedélyezésénél alig lenne a hatóságoknak nagyobb kontrolljuk, mint ha a beruházó egy családi házat akarna építeni. A főépítész arra is figyelmeztetett, hogy a kiemelt építészeti minőség alapkövetelmény egy ilyen épület esetén, ezért megkerülhetetlen a nemzetközi építészeti pályázat kiírása, tehát fölösleges előre tervezgetni az elsőség érdekében.
Legolvasottabb

Adategyeztetés: szüneteltethetik a nyugdíját annak, aki ezt elmulasztja

Nem kímélik az oroszok Romániát sem

Megfejelték a benzinárstopot egy magyar benzinkútnál
Soros György megtalálta Vlagyimir Putyin gyenge pontját?

Megjelent a kormányrendelet a hatósági áras tankolás módosításáról

Reagált a Mol a különadó kivetésére

Kiderült a nagy sztrádabiznisz kínos titka

Jó hírt kaptak a magyar eperrajongók
