Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A hatályban lévő Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ) viszonylag egyszerűen elintézi a toronyház-ügyet: 55 méter a maximimális magasság, kivéve a Hungária körúton belül és Buda védett részein, ahol a kivételes történeti várossziluett védelmében 30 méter a korlát. Két kivétel lehetséges: Már meglévő magasház 200 méteres körzetében - a területi korlátokat betartva - építhető olyan új magasház, melynek legmagasabb pontja a már meglévő épület és az említett 55 méter átlagértéke. A másik kivétel az úgynevezett különleges magasépületekre vonatkozik, melyek magassága a 90 métert is elérheti. A különleges magasépület, melynek elhelyezése szintén szigorú korlátokba ütközik, azonban nem lakó- vagy irodaházat, illetve kereskedelmi központot takar, hanem kizárólag valamilyen technológiai jellegű építményt (például antenna vagy víztorony).

Az egyeztetés alatt lévő tervek - már ami a magasházakat illeti - még Schneller István, Budapest 2002-ig hivatalban lévő főépítésze nevéhez fűződnek. Az egyik változat szerint minden marad a régiben, a másik szerint - amit egyébként 2002-ben elvetett a Fővárosi Közgyűlés - Csepelen igazi felhőkarcolók épülhetnek, máshol viszont marad az 55 méter, a harmadik szerint pedig városszerte több központban lehetne 90 méterig építkezni. Mint Beleznay Éva, Budapest főépítésze elmondta, a már több államigazgatási fórumot megjárt csomag továbbra is egyeztetés alatt van. Várhatóan az új BVKSZ, ami a magasházak kérdésén túl számtalan más problémakört is érint, még ebben az évben a közgyűlés elé kerül. Jelenleg a három javaslat közül egyik sem tűnik abszolút nyertesnek.

A főépítész ugyanakkor felhívta a figyelmet: "Jelenleg Budapesten felelőtlenség komolyan arról beszélni, hogy 120 vagy 150 méter magas toronyházat építene egy fejlesztő. A maximális magasság a tervek szerint is csak 90 méter." Beleznay Éva azt is kiemelte, hogy egy emblematikus magasépülethez elengedhetetlen az egész engedélyezési, szabályozási rendszer megreformálása, ugyanis ha csak a magassági korlátozást oldanák fel, akkor egy toronyház engedélyezésénél alig lenne a hatóságoknak nagyobb kontrolljuk, mint ha a beruházó egy családi házat akarna építeni. A főépítész arra is figyelmeztetett, hogy a kiemelt építészeti minőség alapkövetelmény egy ilyen épület esetén, ezért megkerülhetetlen a nemzetközi építészeti pályázat kiírása, tehát fölösleges előre tervezgetni az elsőség érdekében.