A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

Hetente zárnak be dunántúli nagyvárosok éttermei, s nem jobb a helyzet a Balaton partján és más, frekventált idegenforgalmi körzetben sem, ahol patinás, sok évtizedes múltra visszatekintő vendéglátóhelyek húzzák le a rolót és kerülnek piacra. Néhány napja a pécsi Csillag üzemeltetője jelentette be, hogy elkezdődött a visszaszámlálás, de már jó ideje nincs nyitva az a híres kaposvári Csokonai Fogadó sem (képünkön), ahol a költő is megfordult. Feladta a siófoki Fogas tulajdonosa és bezárt a fonyódi Panoráma is, hogy csak a legnépszerűbb dél-dunántúli helyeket soroljuk. Van olyan tóparti település, ahol egyszerre tíz nagy alapterületű vendéglátóhelyet hirdetnek.

Az okok között elsőként az évek óta folyamatosan csökkenő vendégszám említhető, de számos híres étteremnek tette be a kaput az energiaárak emelkedése, valamint a bér- és adóterhek növekedése is. Nem sokkal jobb a helyzet a Közép- és a Nyugat-Dunántúlon sem. Bükfürdőn például egy közel 800 négyzetméteres, 180 fős, teljesen berendezett és felszerelt éttermet kínálnak 85 millió forintért, de a felszámoló évek óta árulja azt az M1-es autópálya mentén lévő Fehér Holló Fogadót, amelyben a válság előtti években még asztalt foglalni sem volt egyszerű. A lapunk által megkérdezett ingatlanközvetítők szerint az árak tavaly ősz óta tovább csökkentek és a főszezon közeledtével sem tapasztalható érdemi változás. Jobbára csak olyan bérlők érdeklődnek, akik a nyarat akarják kihasználni. Több olyan helyet is árulnak, ahol a berendezést és a konyhafelszerelést sem lehetne megvenni annyiból, amennyit az egész komplexumért kérnek. A legnagyobb mértékű árcsökkentések azoknál a vendéglőknél tapasztalhatók, amelyeket a közelmúltban − döntően hitelből − építettek vagy újítottak fel.

Nagy Miklós, az Otthon Ingatlanközvetítő Iroda cégvezetője szerint a válság óta a Velencei-tónál és a Balatonnál is egyre több vendéglátóhely kerül piacra. A legnehezebb a nagy alapterületű, korszerűtlen létesítményeken túladni. A térségben is számos olyan étterem van a piacon, amely még a 60-as, 70-es években épült, s azóta alig költöttek rá. Nem egyet immár telekáron kínálnak. Ugyanakkor a kisebb, korszerűbb, forgalmas helyen lévő létesítmények előbb-utóbb elkelnek, s addig a bérbe adás is járható út. A szakember szerint azon vendéglátóhelyek iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet, amelyek zárt része, étterme viszonylag kicsi, ám kerthelyiségében egy-egy kánikulai hétvégén egyszerre sok vendéget lehet leültetni. Sajnos a jó nevű, patinás helyek általában nem tartoznak ebbe a kategóriába, s hiába érdeklődnek sokan irántuk, a létesítmény magas fenntartási költségei miatt sokszor kútba esik az üzlet.

Az elmúlt egy-másfél év során a Fertő tónál, Sopronban, Kőszegen, de Szombathelyen is közel 20 százalékkal nőtt az eladó kereskedelmi létesítmények száma. Ebben jelentős része van annak, hogy − különösen az ezredfordulótól − sokan az osztrák vendégekre alapozva nyitottak éttermet. Tegyük hozzá, ebben a térségben az még ma sem jellemző, hogy kiváló konyhájú, patinás helyekre kerül lakat. Gergácz Mónika, a Gergácz Ingatlanközvetítő Iroda tulajdonosa elmondta, a jól bejáratott, közkedvelt éttermeket még ma is el lehet adni. Ezek sokszor a személyzettel együtt cserélnek gazdát. A nem jó helyen lévő, nem bevezetett éttermekre viszont szinte egyáltalán nincs kereslet.

A jelenlegi mércével mérve élénkült az étterempiac Kőszeg történelmi belvárosában, amelyet a közelmúltban újítottak fel, de a Fertő tó körüli kerékpárút mentén sem reménytelen az értékesítés. Ugyan nem tolonganak a vevők a Pozsonyhoz közeli magyar falvakban sem, de az itt lakást vásárló határon túliak, valamint az ezekről a településekről Ausztriába ingázó vendégmunkások egyre több étterem-tulajdonosnak és bérlőnek adnak munkát. A szakember hozzátette, a vevők döntő többsége nagyon óvatos. Egyre jellemzőbb, hogy bérlőként kipróbálnak egy-egy helyet és csak kedvező tapasztalatok birtokában válnak vásárlóvá.

 

QP | Quality Placement