Földje van? Ez a hír érdekelni fogja!

Folyamatosan szűkül a termőföld-piac az új földforgalmi törvény 2014. májusi hatályba lépése óta. A felére csökkenő forgalom tavaly az árak 14 százalékos növekedésével járt együtt. Az ősszel meghirdetett "Földet a gazdáknak" program ugyanakkor idén már a forgalom megtöbbszöröződését hozhatja, s a licitek hatására az árak további látványos emelkedésére lehet számítani - áll az OTP Jelzálogbank legfrissebb Termőföld Értéktérkép elemzésében.
Napi.hu, 2016. június 21. kedd, 17:00
Fotó: Napi.hu

A 2014. májusában hatályba lépett földforgalmi törvény nagy mértékben limitálta a termőföldet vásárolni jogosultak körét. Ennek hatására a forgalom tavalyelőtt egyharmadával, 2015-ben pedig további felével csökkent. A szűkülő lehetőségek ellenére ugyanakkor az árak 14 százalékkal emelkedtek az elmúlt évben, elérve a 888 ezer forintos hektáronkénti országos átlagot.

A megyék képzeletbeli hektárár-toplistáján 2014 és 2015 között látványosak az elmozdulások: egyrészt Komárom-Esztergom, Csongrád, Baranya és Somogy 3-4 hellyel előbbre került, míg Pest hat, Vas - ahol egyedüliként csökkent az átlagár - és Hajdú-Bihar pedig három helyet csúszott vissza. Békés megye 2013-ban még a harmadik, 2014 óta viszont már a legdrágább megye. Békés mellett 2015-ben még Fejér, Győr-Moson-Sopron és Tolna lépte át az egymillió forintos hektárár limitet. Továbbra is az észak-magyarországi megyékben a legolcsóbb a termőföld, Nógrád mindössze 478 ezer  forintos hektáronkénti árral - sorolja a legfrissebb adatokat Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci elemzője.

Hol nőtt legjobban az átlagár?

Az áremelkedés üteme évtizedes távlatban töretlen. Az értékesítéseket 2011 óta vizsgálva, Békés mellett még Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye emelhető ki, ahol öt év alatt kiugró, 75 százalékot meghaladó ütemű volt az áremelkedés. Az elmúlt egy évre szűkítve, a legjobban, 24, illetve 25 százalékkal Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nőtt az átlagos termőföld hektárár.

Míg megyei szinten a megelőző évihez képest nagyobb, 2,5-szeres volt tavaly az árkülönbség a legolcsóbb (Nógrád, 478 ezer forint) és legdrágább (Békés, 1.183 ezer forint) területi egység között hektáronként, járások esetében - a lokális folyamatok hangsúlyosabbá válásával - ez már közel hétszeresre nőtt (ózdi: 276 ezer forint és balatonfüredi: 1,903 millió forint).

A tíz legolcsóbb járás közül öt Borsod-Abaúj-Zemplén, három Nógrád, kettő pedig Heves megyei, tehát mind az Észak-magyarországi régióban található. Ugyanakkor a tíz legdrágább között három járás Békés megyei. Látványos árfelhajtó tényezőt egyrészt a jó talajminőségű területek (Alföld, Mezőföld, Kisalföld), másrészt az autópályák és nagyvárosok közelsége jelentenek.

Művelési áganként ezek az árak

Művelési áganként a hektáronkénti átlagárak a következőképp alakultak tavaly: szántó 934 ezer forint, erdő-fásított 650 ezer forint, gyep-rét-legelő 376 ezer forint, kert-gyümölcsös 1,5 millió forint, szőlő 1,81 millió forint. Az elemzés szerint öt év távlatában legnagyobb arányban, 58 százalékkal a szántóföldi átlagár nőtt, míg a többi művelési ágban 38-41 százalék közötti volt a drágulás A lakóingatlanokkal ellentétben a válság alatt is folyamatosan jó befektetési lehetőség volt a termőföld-vásárlás.

A termőföld-piac azonban - az új földforgalmi törvénynek köszönhetően - már második éve látványosan szűkül. A tavalyelőtti 35 százalék után, 2015-ben további 45 százalékkal, 44 ezerre csökkent az adásvételek száma, s ezek háromnegyede is az első félévben realizálódott. A tranzakciószám minden megyében visszaesett, 60 százalékot meghaladó mértékben Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Zala és Vas megyékben. A másik véglet Fejér megye, ahol "csak" 23 százalékos volt a piacszűkülés.

Óriási visszaesést hozott a földtörvény

A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva 54 százalékos volt a visszaesés 2015-ben. A legjelentősebb, 75 százalékot meghaladó visszaesést Pest, Vas és Komárom-Esztergom megyék szenvedték el. A másik véglet Békés megye -29 százalékkal. Mivel az adásvételek száma ennél kisebb mértékben csökkent, az történt tehát, hogy átlagosan kisebb földterületeket adtak el, mint 2014-ben.

Tavaly 46,7 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során, melyet - a korábbi évek adatai alapján - 80-100 ezer hektárra becsült öröklés útján történő tranzakcióval kiegészítve éves szinten mintegy 130-150 ezer hektáros összforgalmat kapunk. A 7,29 millió hektár művelt területhez képest a 46,7 ezer hektár forgalom azt jelenti, hogy a termőföld-piac országos forgási sebessége (állományarányos forgalma) a 2014-es 1,38 százalékról tavaly 0,64 százalékra csökkent.

Idén új és egyszeri hatásként éri a földpiacot a "Földet a gazdáknak" program 2015. őszi meghirdetése. Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgató-helyettese szerint, a földárverések eredményeként legalább 240 ezer hektár kerül 2016 során magánkézbe, amely 5-6-szorosa a 2015-ös normál forgalomnak.

Tovább tart az áremelkedés?

Emellett a piaci árnál eleve 10 százalékkal magasabban meghirdetett árak a licitek során átlagosan további 20-30 százalékot emelkedtek, és így meghatározó hatással lesznek a 2016-os árszintre. A szakember úgy véli, a termőföldön elérhető termelési és támogatási jövedelem, valamint a nemzetközi összehasonlítás alapján a termőföld-árak évtizedes növekedési üteme 2016-ban sem szakad meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK