Gárdonyban a nyáron erősödött fel egy konfliktus a helyi polgármester, a fideszes Tóth István, valamint az ellenzéki képviselők és helyi civilek között. Több ügy mentén állnak vitában: augusztusban rendkívüli testületi ülést hívott össze a város vezetője, hogy eladja a helyi szabadstrand egy nem használt részét, ami ellen ráadásul petícióval tiltakoztak a helyiek. Aztán a polgármester és képviselőtársai kezdeményezték a helyi építési szabályzat átírását, hogy több emeletes ingatlanokat lehessen felhúzni a területre.

A helyi civilek elkezdték ellenőrizni visszamenőlegesen is az önkormányzat munkáját, de azt tapasztalták, hogy a szervezet - jogszabályi kötelezettségével szemben - nem tette elérhetővé minden 5 millió forint értéket meghaladó szerződését, valamint hiányosan vannak fent a testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek is. A Gárdonyi közlöny nevű Facebook-oldal üzemeltetői ezért közérdekű adatigényléseket nyújtottak be a szerződésekért, rendeletekért, amelyek csak több tízezer forintos költségtérítés ellenében teljesített volna a település vezetése, csak hogy időközben elkezdtek felkerülni a dokumentumok az önkormányzat oldalára.

Kapcsolódó

Így derült ki, hogy a Surf Core Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel kötött 2016-os bérleti szerződés is egy agárdi vízparti területre. A telek 551 négyzetméteres, 2076-ig (60 éven át) használhatja a bérlő, négyzetméterenként havi 21 forintért, a teljes összeg pedig 8,4 millió forint.

"Gárdony városának önkormányzata 32/2004. rendeletében szabályozza a közterület használati díjakat. Eszerint, szolgáltató tevékenység esetében övezeti besorolástól függően 600ft - 2400 forint a közterület használati díj havonta, négyzetméterenként. Tehát a legalacsonyabb díjtétel esetében is a beszedhető bevétel harmincadát (!) állapították meg a bérleti szerződésben. Hosszú távú szerződés esetén a kedvezmény lehetőségét nem lehet kizárni, de ez akkor is kiugró mértékű túlzásnak tűnik" - írják bejegyzésükben a kritikusok, akik azt is észrevették, hogy a helyi rendeletek szerint önkormányzati bérlakás és nem lakás céljára szolgáló lakást (pl. üzlethelység) egyaránt a szerződés megkötése napjától legfeljebb 5 évre lehet bérbe adni.

Az alacsony bérleti díj, a kirívóan magas 60 éves bérleti idő egy dolog, azonban azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy az önkormányzat a kiadott ingatlant forgalomképtelen zöldterületről átminősítette forgalomképessé, így a telek beépíthetővé vált, a maximális építménymagasság pedig 6 méterre nőtt. A használatot megszerző Surf Core Kft. pedig jelezte is, hogy élne a beépítési lehetőséggel, így közvetlenül a part mellé, az eddigi 30 méteres védett építési sávon belül, egy 400 négyzetméter alapterületű, többszintes épületet tervez, apartmanokkal, vendégszobákkal.

Tóth István polgármester viszont korábban azt mondta, hogy a part körül csak mosdókat és öltözőket építenek, aminek a becsatolt terv és a módosított szabályok ennek ellentmondani látszanak.

A bejegyzésben arra nem térnek ki, de az Opten.hu adatai szerint a Surf Core Kft.-nél még 2018-ban 138,39 millió forintos forgalom mellett 19,94 millió forintos eredményt ért el, addigra 2019-ben már 11,87 millió forintos árbevételre jutott 58,75 millió forintos veszteség. Korábban a 24.hu-nak azt mondta a társaság ügyvezetője, Varga Gábor, hogy évek óta működik az érintett szabad partszakasz egy részén a szörfiskolájuk, és azzal keresték meg az önkormányzatot, hogy létre szeretnének hozni egy "sportvárost", a területet az önkormányzat nem adta el nekik, hanem csak bérelhetik, 8,4 millió plusz áfáért. (Kiemelt képünk csupán illusztráció.) Azért hosszú időre, 60 évre kell nekik a partszakasz, ahol egy 40-szer 10 méteres épületet húz majd fel, mert a beruházás 3-400 millió forintba fog kerülni, és idő, mire megtérül.

Tóth István polgármester egyelőre nem reagált a Facebook-oldalán a kritikára, pedig a civilekkel fennálló konfliktus kapcsán rendszeresen kommunikál. A már említett közérdekű adatigénylések kapcsán például legutóbb azt írta:

Szeptember elején valóban volt egy nyugodtabb időszak, de a "gonosz" csak erőt gyűjtött.

Agárdi és gárdonyi lakosok nevében két esetben névtelen levelet küldtek hivatalunkba, amelyben lemondásomat követelték.

Közben megkezdték a Hivatal munkájának akadályozását is. Amíg 2016-ban 3, 2017-ben 5, 2018-ban - 7, 2019-ben - önkormányzati választás - 17 esetben és 2020 augusztus közepétől szeptember végéig 40 esetben kértek közérdekű adatokat hivatalunktól. A törvények szerint ehhez joguk van. Nincs takargatnivalónk, s ezért ezeknek a kéréseknek eleget is teszünk.

Az azonban elgondolkodtató, hogy a 40 kérés 70%-a négy budapesti nyaralótulajdonostól érkezett. Hivatalunk vezetősége úgy döntött, hogy élve a törvény adta lehetőséggel a válaszokra fordított idő költségeit kiszámolja. A kért ügyek dokumentumainak kikeresése, összegyűjtése, azok rendezése és másolása jelentős mértékben leterheli hivatalunk dolgozóit a napi feladatellátásuk mellett, ezért a törvény adta lehetőséggel élve jelzi az adatkérőnek a feladat elvégzésének költségeit.