A legutóbbi évekig a lakásépítési engedélyek száma mindig meghaladta a ténylegesen felépített, használatba vett lakásokét. 2009-ben fordult elő először, hogy az engedélyek száma volt az alacsonyabb (11 százalékkal), 2010-ben pedig a kiadott engedélyek száma már 17 százalékkal maradt el, mint az új lakásokétól.
Az év folyamán használatba vett lakások száma Budapesten esett vissza a legnagyobb mértékben, 40 százalékkal. A községekben és a megyei jogú városokban átlagos mértékű csökkenés következett be (35 százalék), a többi városban kisebb arányban, 28 százalékkal mérséklődött a lakásépítés volumene.
Az új lakásépítési engedélyeket tekintve már Budapesten is van némi visszaesés (13 százalék), itt 2010 első félévében még enyhe növekedés, illetve stagnálás volt megfigyelhető. Így egyelőre csak a fővárosról mondható el, hogy a lakásépítések csökkenése valószínűleg nem lesz olyan nagymértékű, mint az ország többi részén, ahol jóval erőteljesebb az építési engedélyek számának csökkenése (50 százalék körüli).
Az építtetői kör a korábbiakhoz képest változatlannak tekinthető, fele-fele arányban oszlik meg a lakosság és a vállalkozások között, az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen. Az új lakások valamivel több mint felét – ugyancsak hasonlóan a 2009-hez – értékesítési céllal építették. Az amúgy is jelentéktelen arányt képviselő bérbeadás céljából épült lakások hányada tovább csökkent.
A kivitelezők megoszlása kissé átrendeződött: építőipari vállalkozások építették a használatba vett lakások 86 százalékát, 11 százalékuk pedig lakossági kivitelezésben készült el. 2009-ben kevesebb, 81 százalék volt az építőipari vállalkozások és a mostaninál több, 13 százalék a lakossági kivitelezés részesedése. Az építőipari főtevékenységet folytató kivitelezők által felépített lakások száma kisebb mértékben csökkent (31 százalékkal), mint a lakossági házilagos építkezéseké, amely csaknem a felére esett vissza.