Mégsem Gyergyószentmiklósé a Békás-szoros

A Ploiesti-i Táblabíróság csütörtökön kimondott jogerős ítéletében a moldvai felek javára döntött a székelyföldi Gyergyószentmiklós és a moldvai Almásmező (Bicaz Chei) határperében, amely voltaképpen a Békás-szoros hovatartozásáról szól - jelentette az MTI tudósítója.
Domokos Erika, 2020. június 25. csütörtök, 18:41
Fotó: MTI Fotó / Varga György

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A táblabíróság elfogadta Almásmező, valamint Neamt megye önkormányzata, prefektusa és kataszteri hivatala fellebbezését, ugyanakkor megalapozatlannak tartotta és elutasította Hargita megye önkormányzata és prefektusa belépését a perbe, és megváltoztatta az egy évvel ezelőtt kimondott elsőfokú ítéletet, amely a székelyföldi feleknek kedvezett. A csütörtöki ítélet közel tíz évi pereskedést zár le - írta az MTI.

A Hagyományosan Székelyföldhöz tartozó Békás-szoros, és a körülötte fekvő 700 hektáros terület hovatartozása azt követően vált kérdésessé, hogy 1996-ban elfogadott 7-es törvény előírta a települések határainak rögzítését a kataszteri iratokban. 1998-ban a két megye kataszteri hivatala azt rögzítette egy jegyzőkönyvben, hogy a nagy turisztikai potenciállal rendelkező terület Almásmezőhöz tartozik, és ezt a jegyzőkönyvet Gyergyószentmiklós akkori alpolgármestere is aláírta. Ennek a jegyzőkönyvnek a megsemmisítésére és a megyehatár kiigazítására irányultak az ezt követő székelyföldi kezdeményezések.

2012-ben megyeközi bizottság vizsgálta meg az ügyet, megállapítván, hogy a mind hargitai mind a neamti fél ragaszkodik az álláspontjához, és magának követeli a vitatott területet, így a bíróságon folytatódik az ügy.
A pert többszöri áthelyezés után 2013-tól a Prahova megyei törvényszék tárgyalta, mely tavaly júniusban mondta ki a Hargita megye számára kedvező ítéletet. Az első fokon eljáró bíróság Gyergyószentmiklós és Hargita megye számára kedvező módon jelölte ki a megyehatárt.

Ezt az ítéletet változtatta meg jogerős határozatában a Ploiesti-i Táblabíróság.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az MTI-nek elmondta: rendkívüli jogorvoslatért fognak folyamodni, ha megkapják az ítélet megindokolt változatát. A tanácselnök sérelmezte, hogy a Hargita megyei önkormányzatot és Hargita megye prefektusát kizárták a perből. Hozzátette: a per során Gyergyószentmiklós kevésbé volt aktív, és az egész bizonyítási eljárást a Hargita Megyei Tanács jogászai végezték.

"Azt gyanítom, hogy azért zárta ki a táblabíróság a Hargita megyei tanácsot, hogy a mi százszázalékos bizonyítékainkat ne kelljen az ítélet kihirdetésénél figyelembe venni. Ez annál is furcsább, mert a bíróság nem zárta ki Neamt megyét is a perből" - nyilatkozta a politikus. Azt is hozzátette, hogy tudomása szerint egyik peres fél sem kérte a Hargita megyei önkormányzat kizárását.

Borboly Csaba hozzátette: a megyei tanács kizárása azért törvénytelen, mert több jogszabály is előírja, hogy a megyék határtelepüléseinek a határvitáit a megyei önkormányzatok bevonásával kell rendezni.

HOZZÁSZÓLÁSOK