A belvárosi tetőterek újonnan kialakult lakáspiaca alapvetően két típusra bontható. Főleg a külföldiek érdeklődésére tarthatnak számot az Andrássy úti, illetve a Liszt Ferenc tér környéki patinás épületek tetőtéri lakásai, amelyek mind elhelyezkedésük, mind kivitelezésük színvonala miatt a luxuskategóriába tartoznak. Méretük jellemzően 100 négyzetméter fölötti, négyzetméterenkénti áraik hatszázezer és egymillió forint között változnak. Olcsóbbak, kisebbek és egyszerűbbek a VI., VII., XIII. kerületi, átlagosan 60–80 négyzetméteres tetőtéri otthonok - négyzetméteráruk 350-450 ezer forint között mozog -, amelyek vevői között honfi társaink is szép számmal akadnak, bár a külföldi
kereslet ebben a kategóriában is élénk. A patinás falak fölött rejtőzködő modern, erkélyes tetőterek sokakat rabul ejtenek a városi nyüzsgést és a zöldet egyaránt előnyben részesítők köréből, ám a keresettség mögött más okokat is felfedezhetünk - magyarázza Ben Ezra Yizhaq, a Central Home cégvezetője.

A siker kulcsa, ha a lakók maguk kezdeményezik a tetőtér beépítését

Véleménye szerint a tetőtéri új lakások iránti markáns külföldi érdeklődés indoka, hogy ebben a csoportban az ár stabilan és folyamatosan emelkedik, nem úgy, mint az új lakásoké, amelyek az első öt évben talán dinamikusabban drágulnak, ám később leáll a növekedésük. Befektetői szemmel sokat nyom a latba, hogy a felújítással sem kell bajlódni, s ekképpen a határon túli vásárlók látatlanul is nyélbe üthetik az üzletet. A magyar vevők közül pedig elsősorban azokra lehet számítani, akik miközben ragaszkodnak a régi belvárosi házak hangulatához, nem kívánnak lemondani a csendes, világos, napfényes otthonról sem, sőt egy belvárosi kertes ház víziójával indulnak neki a teraszos tetőterek keresésének.

Nehézkes módja a tetőtér beépítésének, amikor az építtető oldaláról indul el a folyamat, leginkább azért, mert ehhez az összes lakó beleegyezése kell, ami ritkán garantált. Sokkal sikeresebb, amikor maguk a lakók keresnek fel egy építtetőt azzal, hogy szeretnék eladni a tetőteret lakásépítési célra. Hosszú évek tapasztalata alapján Ben Ezra Yizhaq úgy véli, leginkább azok a projektek valósulnak meg, ahol a lakók maguk értékesítik házuk tetejét, hiszen ilyenkor nekik is fontos, hogy beépüljön a tetőtér. Számít nekik, hogy így felújíttathatják
a házat és liftet is építtethetnek.

A tetőtéri új lakások a régiek árát is húzzák felfelé

Kevésbé köztudott, hogy így a házban lévő összes lakás ára emelkedik, egy tetőtéri beépítés után akár 20-25 százalékkal is többet érnek a lakások. Az építtetők általában rossz állapotú ingatlanokat választanak, így is megússzák 35–40 millióból a felújítást és a lift beépítését, és még mindig sokkal olcsóbban jutnak területhez, mintha a fogyatkozó belvárosi telkek közül szemezgetnének.

Az előnyök ellenére még sincs túl sok fejlesztő ezen a piacon, hiszen a bürokrácia útvesztői olykor évekkel is elcsúsztathatnak egy-egy beruházást, ezzel akár végképp ellehetetlenítve a megvalósítást, sőt akár a lakások felépülése után is előfordulhat, hogy végül nem lehet megkezdeni az értékesítésüket. Éppen a bizonytalanság miatt sokszor a bankok sem vállalnak garanciát a tetőtéri lakásokra. Nagyon sok múlik a beruházó és a lakók kapcsolatán, hiszen az építés megkezdésétől kezdve mindenhez az ő hozzájárulásuk kell. Át kell írni például az alapító okiratot, mindegyik lakónak bele kell egyeznie az építkezésbe (még azoknak is, akik külföldön élnek vagy akik örökölték a lakást, ez is hónapokba telhet).

Maga a kivitelezés,ha minden rendben történik, nagyjából kilenc hónap alatt lezajlik, addig a lakóknak el kell viselniük, hogy otthonuk tulajdonképpen építési területté válik. Nem véletlen, hogy ezután újabb tortúra a használatbavételi engedély megszerzése. Gyakran előfordul, hogy a lakók az építkezés során feldühödnek, és nem járulnak hozzá a használatbavételi engedély kiadásához - hívja fel a fi yelmet Ben Ezra Yizhaq, aki szerint általában minden tetőtéri építkezés mosolyogva kezdődik és dühösen zárul, ezért a vevőknek különösen résen kell lenniük.