Hiába áll üresen a bérelt ingatlan, fizetni kell utána

Sok millió forintjába került egy ingatlan bérlőjének az, hogy nem fogadta el a bérbeadó felmondását és nem adta vissza a helyiséget a tulajdonosának. Az a tény, hogy közben nem használta a helyiséget, csak a bérleti díjat alakította át használati díjjá.
Németh Géza, 2018. március 7. szerda, 06:20

Műemlék épületben bérelt egy területet a vállalkozó, havi nettó 215 ezer forintért. A szerződésben irodai funkció szerepelt, valójában antik dolgokat kívánt ott árusítani a bérlő, ezt viszont a hatóság nem engedélyezte.

A bérlő úgy gondolta, hogy kisebb díjért éri csak meg neki a bérlet, ezt viszont a bérbeadó elutasította. Ezzel a patthelyzettel kezdődik a Bírósági Határozatok Gyűjteményének egyik jogesete.

A bérbe adó a köztük lévő szerződést - a megkötést követően - fél évvel később felmondta, de a bérlő csak három évvel később - amikor végrehajtás indult ellene - hagyta el a helyiséget. Az addigi ottlétért a bérbeadó 27 millió forint használati díjat követelt, amit a bérbe vevő nem akart kifizetni, így lett per a vitájukból.

Az elsőfokú bíróság meg is ítélt 25 millió forint használati díjat. Miután a bérleti szerződés felmondása után a bérlő jogcím nélküli használónak minősült, így nem bérleti, hanem használati díjat kellett volna fizetnie a helyiségért. A bérbeadó viszont nem állított ki erről számlát, így a bérlő nem esett késedelembe, ezért kamatot nem kell fizetnie az elmaradt használati díj után (ezért lett a 27 millió forintból csak 25 millió). A bérlő próbált azzal érvelni, hogy nem nyithatott boltot a helyiségben így neki pont annyi kára keletkezett, amennyit a bérbe adó követel rajta, de ezt a bíróság lesöpörte az asztalról.

A bérbe vevő fellebbezett, de a másodfokú bíróság jogerőssé tette az elsőfokú ítéletet. A bérlő ezt is sérelmesnek találta, felülvizsgálatot kért a Kúriától, amely jóvá hagyta a jogerős ítéletet.

A Kúria az indoklásban kiemelte, hogy ha a bérlő elfogadja a bérbeadó felmondását, megszűnik közöttük a szerződés és nem keletkezik később elszámolási vita. Így viszont jogcím nélküli használóvá vált, akkor is, ha valójában nem használta a helyiséget. "A jogcím nélküli használathoz nem szükséges a dolgot ténylegesen használni, ez a használatra jogosult szabad döntésén múlik. A jogcím nélküli használat megállapításához elegendő annak tényként rögzítése, hogy a bérlő a dolog birtokát nem adta vissza a tulajdonosnak, így továbbra is birtokosnak minősült, a tulajdonos nem rendelkezhetett a dologgal."

HOZZÁSZÓLÁSOK