Az FHB Jelzálogbank Nyrt. 2010 végén jelentette meg az első FHB Termőföldindexet, amelynek legfrissebb, negyedik kiadása a 2013 végén rendelkezésre álló harmadik negyedévi adatok alapján készült.  Eszerint tavaly a növekedés üteme a 2012-esnél kismértékben lassabb (akkor 13,2 százalékos növekedés ment végbe az év végére), de összességében folytatódik az erősödés.

Az előző évhez hasonlóan reálértelemben is növekedtek az árak, az indexérték 120,3-ról 132,9-re nőtt. A növekedés az új földtörvény kialakítása során ment végbe, és az annak életbelépése előtti (a várakozások szerint 2014 februárjáig tartó) megnövekedett keresletet tükrözheti.

Forrás: FHB Termőföldindex

Az összes 2012-es adat birtokában megállapítható, hogy minden megyében növekedett a termőföldár egy év alatt. A megyék közötti jelentős különbségek évről-évre fennmaradnak. Észak-Magyarországon (Nógrádban, Hevesben, Borsodban) egy hektár termőföld átlagos ára kevesebb, mint a fele a hajdú-bihari területekének.

A termőföld hektáronkénti ára egyes megyénként, ezer forint (Forrás: FHB Index)


A hazai művelési ágak közül a legjelentősebb szántó átlagára jelentősen növekedett, átlagosan 823 ezer forintot kellett fizetni egy hektárért (2011-ben 707 ezer forint volt hektáronként). A korábban a legdrágább Közép-Magyarországi régióban szinte alig változott az átlagos szántóár, míg Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl és Dél-Alföld régiójában jelentősen, az országos átlagot meghaladóan emelkedett egy hektár ára.

A Nyugat-Dunántúl több mint 1 millió forintos értéke volt a legmagasabb átlagár 2012-ben. A 10 hektár alatti szántóterületek ára hasonlóan alakult: 825 ezer forintra nőtt hektáronként, ugyanakkor a 10 hektárnál nagyobb területeknél erősebb - 629 ezer forintról 740 ezer forintra  - volt az árnövekedés. A tranzakciók zömét a korábbiakhoz hasonlóan, 10 hektár alatti parcellaméretű szántóföldekre kötötték. Csupán az adásvételek alig több mint 2,5 százaléka érintett 10 hektárnál nagyobb birtoktestet (2011-ben megközelítőleg 2,7 százalékot).

Forrás: FHB Termőföldindex

Az elmúlt év legjelentősebb szabályozási változása: az új földtörvény

A 2014-ben életbe lépő földforgalmi törvény meghatározza a magyarországi termőföldpiacot. Az FHB Termőföldindex elemzése 2014-re átmeneti kereslet élénkülés valószínűsít addig, amíg a korábbi szabályozás mellett lehet földet vásárolni, eddig az árakban is a korábbiaknál nagyobb emelkedést hozhat a keresleti nyomás.

Középtávon összességében inkább stagnáló ár várható, drasztikus csökkenés vélhetően nem következik be a piacon, mivel a termőföld árak szoros összefüggést mutatnak a mezőgazdaság jövedelmezőségével.

Műveléssel és támogatásokkal biztosíthat hozamokat a föld

A termelésből származó jövedelem a termőföld árának alapvető tényezője. A mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tételével, a hazai mezőgazdaság fejlődésével még javulhat a jövedelemtermelés. A termőföld hasznosítása mellett az EU-tól kapott közvetlen, ám átalakulóban lévő agrártámogatási rendszernek is jelentős szerepe van a mezőgazdasági jövedelemben. Magyarország a közös agrárpolitika forrásaiból 2020-ig 3,2 százalékra bővítette a részesedését, közvetlen kifizetésekre 8,8 milliárd euró, míg vidékfejlesztésre 3,5 milliárd euró jut.

A termőföld spekulatív jellegű, pusztán befektetési célú vásárlása, tartása az új földtörvény hatályba lépésével vélhetően vonzerejét veszíti. A mostanában megújított bérletű földek tulajdonosai a korábbinál magasabb pénzáramokat is elérhettek. A bérbeadás mellett a termőföld saját hasznosítása szintén jövedelmet termelhet tulajdonosának.

A mezőgazdasági jövedelem alakulása

A bevételek ötödét jelentik az EU-tól kapott terület alapú támogatások, 2012-ben meg is haladták azt. A szántóért fizetett hektáronkéni eladási árban az éves támogatási összegek aránya meghaladja a 9 százalékot. 2011-ben a búzatermelésből származó jövedelem megközelítette a föld árának 20 százalékát.

Az új magyar földtörvény hangsúlyozott célja a termőföld piac védelme, valamint egy megfelelő gazdálkodói struktúra. A mostani elaprózott birtokszerkezettel szemben a középbirtokokat kívánják megerősíteni, amelyek hatékonyabb üzemmérettel jobb jövedelmezőségűek. Magyarországon a közép és nagybirtokok aránya a legalacsonyabbak között van az EU-ban, messze a tagországok átlaga alatt. A legnagyobb nettó hozzáadott értéket produkáló országokban szinte mindenhol a legnagyobb a közép- és a nagybirtok aránya - hangsúlyozzák az elemzés készítői.

A koncentrálódó birtokszerkezet a finanszírozási piacra is jótékony hatást fejthet ki - állítja az FHB Termőföldindex. Egy tőkeerősebb üzem kedvezőbb feltételekkel juthat hitelhez. Magyarországon a reprezentatív mezőgazdasági üzem eladósodottsági mutatója az EU középmezőnyéhez tartozik. Európában Magyarországon a legalacsonyabb a hosszú lejáratú kölcsönök aránya a kötelezettségeken belül. Míg nálunk 47 százalék, addig az EU átlag egy reprezentatív mezőgazdasági üzem kötelezettségeiben majdnem 74 százalék a hosszú, illetve középtávú kölcsön.