Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az FHB Jelzálogbank Nyrt. 2010 végén jelentette meg az első FHB Termőföldindexet, amelynek legfrissebb, negyedik kiadása a 2013 végén rendelkezésre álló harmadik negyedévi adatok alapján készült.  Eszerint tavaly a növekedés üteme a 2012-esnél kismértékben lassabb (akkor 13,2 százalékos növekedés ment végbe az év végére), de összességében folytatódik az erősödés.

Az előző évhez hasonlóan reálértelemben is növekedtek az árak, az indexérték 120,3-ról 132,9-re nőtt. A növekedés az új földtörvény kialakítása során ment végbe, és az annak életbelépése előtti (a várakozások szerint 2014 februárjáig tartó) megnövekedett keresletet tükrözheti.

Forrás: FHB Termőföldindex

Az összes 2012-es adat birtokában megállapítható, hogy minden megyében növekedett a termőföldár egy év alatt. A megyék közötti jelentős különbségek évről-évre fennmaradnak. Észak-Magyarországon (Nógrádban, Hevesben, Borsodban) egy hektár termőföld átlagos ára kevesebb, mint a fele a hajdú-bihari területekének.

A termőföld hektáronkénti ára egyes megyénként, ezer forint (Forrás: FHB Index)


A hazai művelési ágak közül a legjelentősebb szántó átlagára jelentősen növekedett, átlagosan 823 ezer forintot kellett fizetni egy hektárért (2011-ben 707 ezer forint volt hektáronként). A korábban a legdrágább Közép-Magyarországi régióban szinte alig változott az átlagos szántóár, míg Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl és Dél-Alföld régiójában jelentősen, az országos átlagot meghaladóan emelkedett egy hektár ára.

A Nyugat-Dunántúl több mint 1 millió forintos értéke volt a legmagasabb átlagár 2012-ben. A 10 hektár alatti szántóterületek ára hasonlóan alakult: 825 ezer forintra nőtt hektáronként, ugyanakkor a 10 hektárnál nagyobb területeknél erősebb - 629 ezer forintról 740 ezer forintra  - volt az árnövekedés. A tranzakciók zömét a korábbiakhoz hasonlóan, 10 hektár alatti parcellaméretű szántóföldekre kötötték. Csupán az adásvételek alig több mint 2,5 százaléka érintett 10 hektárnál nagyobb birtoktestet (2011-ben megközelítőleg 2,7 százalékot).

Forrás: FHB Termőföldindex

Az elmúlt év legjelentősebb szabályozási változása: az új földtörvény

A 2014-ben életbe lépő földforgalmi törvény meghatározza a magyarországi termőföldpiacot. Az FHB Termőföldindex elemzése 2014-re átmeneti kereslet élénkülés valószínűsít addig, amíg a korábbi szabályozás mellett lehet földet vásárolni, eddig az árakban is a korábbiaknál nagyobb emelkedést hozhat a keresleti nyomás.

Középtávon összességében inkább stagnáló ár várható, drasztikus csökkenés vélhetően nem következik be a piacon, mivel a termőföld árak szoros összefüggést mutatnak a mezőgazdaság jövedelmezőségével.

Műveléssel és támogatásokkal biztosíthat hozamokat a föld

A termelésből származó jövedelem a termőföld árának alapvető tényezője. A mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tételével, a hazai mezőgazdaság fejlődésével még javulhat a jövedelemtermelés. A termőföld hasznosítása mellett az EU-tól kapott közvetlen, ám átalakulóban lévő agrártámogatási rendszernek is jelentős szerepe van a mezőgazdasági jövedelemben. Magyarország a közös agrárpolitika forrásaiból 2020-ig 3,2 százalékra bővítette a részesedését, közvetlen kifizetésekre 8,8 milliárd euró, míg vidékfejlesztésre 3,5 milliárd euró jut.

A termőföld spekulatív jellegű, pusztán befektetési célú vásárlása, tartása az új földtörvény hatályba lépésével vélhetően vonzerejét veszíti. A mostanában megújított bérletű földek tulajdonosai a korábbinál magasabb pénzáramokat is elérhettek. A bérbeadás mellett a termőföld saját hasznosítása szintén jövedelmet termelhet tulajdonosának.

A mezőgazdasági jövedelem alakulása

A bevételek ötödét jelentik az EU-tól kapott terület alapú támogatások, 2012-ben meg is haladták azt. A szántóért fizetett hektáronkéni eladási árban az éves támogatási összegek aránya meghaladja a 9 százalékot. 2011-ben a búzatermelésből származó jövedelem megközelítette a föld árának 20 százalékát.

Az új magyar földtörvény hangsúlyozott célja a termőföld piac védelme, valamint egy megfelelő gazdálkodói struktúra. A mostani elaprózott birtokszerkezettel szemben a középbirtokokat kívánják megerősíteni, amelyek hatékonyabb üzemmérettel jobb jövedelmezőségűek. Magyarországon a közép és nagybirtokok aránya a legalacsonyabbak között van az EU-ban, messze a tagországok átlaga alatt. A legnagyobb nettó hozzáadott értéket produkáló országokban szinte mindenhol a legnagyobb a közép- és a nagybirtok aránya - hangsúlyozzák az elemzés készítői.

A koncentrálódó birtokszerkezet a finanszírozási piacra is jótékony hatást fejthet ki - állítja az FHB Termőföldindex. Egy tőkeerősebb üzem kedvezőbb feltételekkel juthat hitelhez. Magyarországon a reprezentatív mezőgazdasági üzem eladósodottsági mutatója az EU középmezőnyéhez tartozik. Európában Magyarországon a legalacsonyabb a hosszú lejáratú kölcsönök aránya a kötelezettségeken belül. Míg nálunk 47 százalék, addig az EU átlag egy reprezentatív mezőgazdasági üzem kötelezettségeiben majdnem 74 százalék a hosszú, illetve középtávú kölcsön.