Nem fizetett a szálloda üzemeltetője, a tulajdonos felmondta a szerződést

A tulajdonosa üzemeltetésre bérbe adta a szállodáját, azzal a kikötéssel, hogy súlyos szerződésszegés esetén a szerződés azonnali hatállyal felmondható és a vétkes ilyenkor kötbért köteles fizetni. Az üzemeltető nem fogadta el a tulajdonos rendkívüli felmondását, perelt, de a bíróság megszüntette a pert.
Németh Géza, 2018. október 28. vasárnap, 16:41
Fotó: Pixabay

A Bírósági Határozatok Gyűjteményében közölt jogeset szerint a tulajdonos a szállodát és az azt kiszolgáló vendéglátóipari egységeket üzemeltetésre átadta a vele szerződőnek. Az üzemeltető jogosult volt a szállodát a saját nevében és költségén, a saját hasznára működtetni, ennek ellenértékeként pedig köteles volt üzemeltetési díjat fizetni a tulajdonosnak.

A szerződés lehetővé tette, hogy azt rendkívüli felmondással bármelyik fél, a másikhoz címzett írásbeli nyilatkozattal - súlyos szerződésszegésre hivatkozással - azonnali hatállyal megszüntesse. A szerződés előírta azt is, hogy az arra jogosult fél a felmondást megelőzően a súlyos szerződésszegésről - a tudomásszerzést követően - írásban értesítse a másik felet, és ésszerű határidőt (legalább 8 napot) biztosítson a súlyos szerződésszegés megszüntetésére.

A felszólításnak tartalmaznia kell, hogy a határidő eredménytelen elteltét követően a fél a szerződést rendkívüli felmondással megszünteti. A szerződés tartalmazta továbbá azt is, hogy minden olyan okból történő megszűnése esetére, amely valamelyik fél súlyos szerződésszegése miatt következik be, a szerződést megszegő fél a másiknak köteles 10 millió forint meghiúsulási kötbért fizetni és köteles megtéríteni a másik igazolt kárát.

Az üzemeltető hét évig szerződésszerűen működtette a szállodát, majd nem fizette sem a tulajdonosnak járó üzemeltetési díjat, sem pedig a közüzemi díjakat. Ekkor a tulajdonos élt a rendkívüli felmondási jogával, de az erről szóló értesítést az üzemeltető nem vette át. Egy hónap múlva a tulajdonos arról tájékoztatta az üzemeltetőt, hogy az üzemeltetési díj és a közüzemi díjak meg nem fizetése miatt (immár másodszor) a rendkívüli felmondás jogát kívánja gyakorolni, egyúttal felhívta őt arra, hogy a fizetési kötelezettségét öt napon belül teljesítse. Miután ez elmaradt, hét nap múlva újabb rendkívüli felmondást küldött az üzemeltetőnek a tulajdonos.

Az üzemeltető a bírósághoz fordult, kérve az első rendkívüli felmondás érvénytelenségének a megállapítást, továbbá azt, hogy a bíróság mondja ki: megszűnt a közöttük lévő szerződés. Az elsőfokú bíróság elutasította az üzemeltető keresetét. Az indoklás szerint a megállapítási kereset (a jog nyelvén ez jelenti azt, amit az üzemeltető kért a bíróságtól) olyan tény megállapítása iránt nem indítható, amelyet más perben az üzemeltető a védekezésének alapjául felhozhat. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az adott esetben az üzemeltető a perben előadottakra - a tulajdonos kérelmére - vele szemben indult felszámolási eljárásban hivatkozhat.

Az üzemeltető fellebbezett, de a másodfokú bíróság - immár jogerősen - jóváhagyta az elsőfokú ítéletet. Az indoklásában kifejtette, hogy az üzemeltető az első rendkívüli felmondás után fordult a bírósághoz, ekkor - a perindításkor - fennállt a megállapítási kereset előterjesztéséhez szükséges jogi érdeke. A tulajdonos második rendkívüli felmondása azonban a felek közötti üzemeltetési szerződést megszüntette, ezáltal az üzemeltető jogi érdeke megszűnt. Miután pedig - ahogyan arra az elsőfokú bíróság is helyesen utalt - a polgári perrendtartásban meghatározott feltételeknek mind a keresetindításkor, mind pedig a per folyamán fenn kell állniuk. Miután ez elmaradt, jogos az üzemeltető keresetének az elutasítása.

Az üzemeltető hiába kért felülvizsgálatot a Kúriától, ott is elveszítette a pert.

HOZZÁSZÓLÁSOK