Ma nincsenek statisztikák és elemzések az örökségvédelem gazadasági szerepéről, arról, hogy mennyit költenek rá, és ennek milyen hatása van, így csak külföldi példákra támaszkodhatunk  - mondta a Tamási Judit, a KÖH elnöke az idei Műemlékek Világnapja alkalmából rendezett szakmai kerekasztalbeszélgetésen. Elmondta, Angliában kifejezetten a kkv szektort hozza kedvező helyzetbe a történti városrészek megújítása, francia példára hivatkozva pedig megemlítette, hogy ott egy az örökségvédelemhez közvetlenül kapcsolódó munkahely 15 közvetett munkahelyet generál a gazdaságban.

A kulturális örökség gazdasági felhasználására éppen a válság irányította rá a figyelmet - tette hozzá Tamási Judit, ezért például Franciaországban 300 millió euróról 400 millió euróra növelték az örökségvédelmi feladatokra szánt költségvetési pénzek volumenét. Egy svéd modell pedig azt bizonyítja, hogy egy elmaradott térségben a foglalkoztatáspolitikai, idegenforgalmi, foglalkoztatáspolitikai és örökségvédelmi a források összevonása milyen szinergikus hatást fejtett ki.

Németországban az örökségvédelemre költött pénz 3,5-8 szoros magánberuházást vonz,  a városrehabilitációs tevékenység pedig főleg a kkv-k helyzetét stabilizálja  - erősítette meg Brenner János c. egyetemi tanár, a Német Szövetségi Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Kalapács Kornél, az Ingatlanfejlesztő Kerekasztal elnökségi tagja kiemelte: a műemlékingatlanok fejlesztése 30-40 százalékkal drágább a zöldmezős beruházásnál, üzemeltetésük 70-80 százalékkal kerül többe, mint egy korszerű épületé.