Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Miután egy négylakásos társasházba többször betörtek, három tulajdonos elhatározta, hogy kamerákat szereltetnek fel. Az öt kamera egyrészt a saját lakásaikat, másrészt a közös tulajdonban lévő területet figyelte, de ez nem tetszett a negyedik tulajdonosnak - ezzel a problémával kezdődik a Bírósági Határozatok Gyűjteménye honlapon megjelent jogeset.

A kekeckedőnek nem a személyiségi jogai megsértésével, hanem a tulajdonosi mivoltának a sérelmével volt baja. Miután házon belül nem tudta elérni a kamerák leszerelését, bírósághoz fordult.

Elsőfokon nem járt sikerrel

A három tulajdonos - mint kiderült - csak utólag és szóban szavazott a kamerák mellett, a negyedik szerint ez nem ért semmit, mivel egyhangú szavazásra lett volna szükség. Az első fokú bíróság a három tulajdonosnak adott igazat és elutasította a negyedik keresetét.

Idézet a határozatból: a társasházi "határozathozatalra a törvény alakszerű követelményt nem ír elő, a tulajdonostársak határozata szóban is meghozható, a szavazásnak nem kell egy adott helyen és azonos időpontban megtörténnie, a tulajdonostársak bármely időpontban és bármilyen formában kifejezésre juttatott véleménye a határozathozatal szempontjából szavazásnak minősül. A perbeli esetben írásbeliség nem volt, azonban a kamerák felszerelését pártolók szóban valamennyi tulajdontárs véleményét kikérték... a közös tulajdon körében a kamerarendszer felszerelése nem követeli meg az egyhangú szavazást. Ha a tulajdonostársak többsége a rendezés adott módjával egyetért, akkor az olyan szótöbbséges határozatnak minősül, amely a többi tulajdonostársra is kötelező, és annak végrehajtását a határozat megtámadása sem gátolja."

Másodfokon nyert

A vesztes fellebbezett és a másodfokú bíróságon nyert is, mivel a jogerős ítélet homlokegyenest más lett, mint az első fokú határozat volt. Vagyis a kamerákat le kell szerelni. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy téves az elsőfokú bíróságnak az az érvelése, miszerint - a tulajdonostársak többségi hozzájárulására figyelemmel - a tiltakozó tulajdonosnak kötelező elfogadni a többségi akaratot annak ellenére, hogy ahhoz hozzájárulását nem adta meg. A három tulajdonos felszereltethet ugyan kamerát, de csak a saját tulajdonuk védelmében, a közös tulajdonban lévő részeket nem figyeltethetik meg.

Végül a Kúriához került az ügy

Ezzel viszont a többség nem értett egyet és felülvizsgálatot kértek a Kúriától. A legfőbb bírói fórum az első fokú bíróság ítéletét hagyta jóvá.

Az indoklásból: "A közös tulajdonban álló dolog birtoklása és használata körében - a tulajdonostársak többségi határozata alapján - a kamerák felszerelése birtokháborítást az azt ellenző tulajdonostárssal szemben nem valósít meg. Ha az a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja" de csak  személyiségi jogi sérelem vagy jogosulatlan adatkezelés esetén. A kamerák tehát maradhatnak.