Mintegy 25 ezer milliárd forintnyi megrendelést kell teljesíteni 2018 - 2023 között az építőiparnak, ehhez hat éves távlatban 53 százalékos teljesítménynövekedésre van szükség. Az elmúlt 1-2 évben már komoly növekedést produkált az ágazat, tavaly 2500 milliárd forintról 3300 milliárdra nőtt a kibocsátás, idén is hasonló bővülés várható. A most elfogadott építésgazdasági stratégia részben erre a kihívásra válaszul született, megcélozva a termelékenység, hatékonyság növelését, és az ahhoz szükséges technológiai váltást és a vállalkozások erősítését - mondta az elnökségi ülésre meghívott Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium ITM helyettes államtitkára.

A stratégia egyik fókuszpontja az egy főre jutó termelési érték javítása, ebben a magyar építőipar még jócskán lemarad az uniós átlagtól, miként a GDP-arányos termelési értékben is. Utóbbi 2018-ban Magyarországon nem érte el a 10 százalékot, szemben az uniós 11 százalék fölötti aránnyal.

Kapcsolódó

A vállalatok számára a legfontosabb kihívás a szakképzett munkaerő hiánya és az elaprózott cégstruktúra, tavaly például a kívánt koncentrációs trenddel szemben 10 százalékkal nőtt a bejegyzett építőipari vállalkozások száma. Az ágazatban még mindig alacsony a  bérszínvonal, ami 30 százalékkal marad el a nemzetgazdasági átlagtól - sorolta az ágazati sajátosságokat a helyettese államtitkár, aki ugyanakkor úgy vélte, középtávon a termelékenység 48-60 százalékkal növelhető.

Az építőipari technológiai váltást, a hatékonyság javítását állami forrás segíti, eddig 31 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásról döntött kormány, amelyet főként eszközbeszerzésre és vállalkozás menedzsmentre költhetnek a pályázók - részletezte Nagy Ádám.

A magyar építőipar képes 6 év alatt 25 ezer milliárdos teljesítésre, időarányosan jól áll ágazat, az azonban nagy kérdés, hogy ezt milyen kockázatokkal, és egyenletes bővülés mellett, vagy  csúcsra járatva fogja végrehajtani  - jegyezte meg Koji László.

Ugyanakkor már látszanak a 2019-2020 utáni időszak feszültségei, a mélyépítésben már csökken a megrendelés, és a kedvezményes áfa határidejének lejártával a lakásépítési kedv is visszaesik majd, ami az engedélyezés, bejelentés számainak csökkenésén érhető tetten. Pedig az ágazat akkor tud jól teljesíteni, ha egyenletes pályán van, és elkerülheti a beruházási hullámokat, az egyik évről a másikra való 30-40 százalékos növekedést, vagy csökkenést - fogalmazott. Az egyenletesebb terhelés érdekében a szövetség számos javaslatot fogalmazott meg az ágazat súlyponti problémáival foglalkozó tanulmányában.

A hatékonyságjavítást szolgáló 3 év alatt 31 milliárdos támogatást kiosztó programmal kapcsolatban Koji László úgy fogalmazott, nem elégedetlenek, de ahhoz, hogy a szektorban érdemi hatékonyságjavulást elérjenek, az érintett cégek legalább 10 százalékát plusz forráshoz kellene juttatni, ami a 90-100 milliós átlagos pályázati összeggel számolva mintegy 40 milliárdos csomagot igényelne.

Ekkora pénzhez jutnak az építőipari cégek

2018-ban 16 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhattak hatékonyságjavítást megcélozva az építőipari cégek. 2019-ben 6 milliárd forint volt az eredeti keret, amire 21 milliárd forint értékben érkezett be támogatási kérelem. Tegnap további 3 milliárdos támogatási keretet jelentett be az innovációs miniszter, amire majd az év második felében pályázhatnak a cégek eszközbeszerzésre és szoftverek vásárlására. 2020-ban további 6 milliárd forint válik elérhetővé hatékonyságjavításra.