A nyolc kelet-európai ország építési piacát kutató nemzetközi szövetség, az EECFA legfrissebb előrejelezése szerint a kelet- és nyugat-balkáni országokban még mindig optimista a jövőkép. A régió egészére az EECFA új előrejelzését kis mértékben lefelé módosította, azonban országos szinten nagyok az eltérések.

Bulgária építési teljesítménye gyorsul, 2018-ban 7 százalékos lehet a növekedés. A lakásépítés továbbra is bővül a gazdaság élénkülése és a reáljövedelmek növekedése, valamint a lakáshitelek rekord alacsony kamatlábai miatt. Várhatóan a nem-lakáscélú építés is növekedni fog, főként az iroda- és az ipari építkezések miatt. A mélyépítés fellendülése 2018-ban is folytatódott, 2019-2020-ban az EU által finanszírozott, régóta várt infrastrukturális projektek megkezdése ezt tovább táplálja. Emiatt a teljes építési teljesítmény 2019-ben várhatóan 7 százalékkal, míg 2020-ban 6 százalékkal nőhet.

Kapcsolódó

Románia építési teljesítménye az EECFA szerint 6 százalékos növekedést mutathat 2018-ban, mely némileg alacsonyabb mint a korábbi becslés. Ugyan a lakásépítés a mozgatórúgója a jelenlegi és a jövőbeni növekedésnek, de a túlkínálat, a dráguló munkaerő és jelzáloghitelek miatt megjelentek a lassulás jelei. A nem-lakáscélú építés az előrejelzési távon bővülhet, de a hosszabb távú növekedést a munkaerőhiány és magasabb bérköltségek visszafogják majd.

A 2016-os és 2017-es két számjegyű visszaesést követően az előrejelzési időszak végére a mélyépítés növekedhet. Összességében a román építési piac kilátásai 2020-ig pozitívak, még akkor is, ha valamivel kevésbé optimisták, mint korábban - írja az EECFA.


A szerb építési teljesítmény nagyon erős növekedését mind a köz-, mind a magánprojektek támogatják. Különösen a lakásépítés terén látszik a bővülés, de a nem-lakáscélú szegmensek, közte főként a kiskereskedelmi célú építkezések növekednek. A kiadott építési engedélyek száma minden alszektorban rekordot dönt, ezzel további erős, gyakran két számjegyű növekedést ígér 2020-ig. A mélyépítés is bővül; az út, vasút és energetikai nagyprojektek 2020 után is fenntartható növekedést hoznak.

A szlovén építési piac 2017-ben gyors ütemben növekedett, a trend valószínűleg folytatódik a 2011 és 2016 közötti erős visszaesés után. 2019-ben a teljes építési teljesítmény várhatóan - 2010 után először - eléri a 3 milliárd eurót. Az erős gazdasági növekedés mind a magán mind az állami beruházásokra ösztönzőleg hat. A gazdaság 2019-re és 2020-ra előrejelzett növekedése az építési piac bővülését is magával fogja hozni; sőt, további erősödést generál, ha elkezdődnek az elhalasztott mélyépítési nagyprojektek.

Kelet-Európa építési piaca

Mivel 2018 második felében az orosz gazdasági növekedés lelassult, illetve számos jelentős infrastrukturális projekt befejeződött (Krím-híd, FIFA2018-létesítmények, stb.) mely miatt a mélyépítés teljesítménye lecsökkent, a teljes építési piacon 2018-ra minimális bővülés várható csak. Mindazonáltal, 2018-2020-ban a lakásépítésbe rekord összegű állami finanszírozás fog folyni egy új nemzeti program keretében, így a lakásépítés az egész ágazat zászlóshajójává válhat - jósolja az EECFA. A nem-lakáscélú építés alpiac teljesítményéhez a következő években a középületek (oktatás és egészségügy), valamint a mezőgazdasági épületek építése tud pozitívan hozzájárulni. A mélyépítésben viszont visszaesés várható a nagy gázvezeték-projektek, számos közlekedési és energetikai projekt fokozatos befejezése miatt.


A 2018-as török valutaválság miatt hatalmasat ugrottak a fogyasztói és a termelői árak, valamint az építési költségek. A jelzáloghitelek kamatlába mintegy két és félszeresére emelkedett. A reál lakásárak visszaesése miatt azonban a lakáseladások stabilizálódtak. Ehhez a lakásáfa ideiglenes csökkentése (18 százalékról 8 százalékra) is nagyban hozzájárult. Az építési engedélyek 2018 első kilenc hónapjában jelentősen visszaestek a magasépítés összes szegmensében. A mélyépítési projekteket befolyásolja az az elnöki rendelet miszerint új projektek indítását nem engedélyezik. A jelenlegi magas kamatok drágítják majd a finanszírozást. A kormány prioritása az árstabilitás elérése, amely előfeltétele a növekedési pályára való visszatérésnek.

Az utóbbi években szárnyra kapott ukrán építőipar továbbra is bővül, de szegmensenként eltérő mértékben. A lakáspiac telített, a kínálat nagymértékben meghaladja a keresletet. Számos lakóépület áll építés alatt, de a lakásépítés jövedelmezősége a verseny és a magasabb költségek miatt csökken, valamint a lakosság alacsony vásárlóereje miatt a kereslet továbbra is korlátozott. Az alacsony kereslet és a jelzáloghitelek hiánya nem ígérnek jó kilátásokat ezen a piacon. Noha a gazdasági helyzet stabilizálódása az ingatlanpiac egészére pozitívan hat, a kereskedelmi szegmensre még nem volt jelentős hatással, itt nincsenek jelentős beruházások. Az előrejelzés szerint a  mélyépítés nőhet a legjobban, mivel a közlekedési és energetikai infrastruktúra fejlesztések jelentős költségvetési forrást kapnak majd.