Szerdán újabb négy ingatlanalap jelentette be az Egyesült Királyságban, hogy átmenetileg felfüggesztik a befektetőknek történt kifizetéseket. Ezzel hétre emelkedett a kifizetéseket visszatartó alapok száma hétfő óta, s a tudósítások szerint a szektorban lekötött mintegy 25 milliárd fontnyi tőke immár több, mint feléhez nem tudnak hozzáférni a befektetők.

A szerdai áldozatok a Henderson Global Investors, a Columbia Threadneedle Investments és a Canada Life voltak, összesen mintegy 5,7 milliárd fontnyi befektetett eszközzel. Az Aberdeen Asset Management is befagyasztotta egy kisebb alapját, azonban ezek jegyeit ma délután az előzetes közlések szerint már ismét vissza lehet váltani, viszont a korábbinál jóval alacsonyabb értéken. Az alapkezelő cég bejelentése szerint ugyanis óvatosságból újraértékelte az alap tulajdonában álló kereskedelmi ingatlanokat, s emiatt annak eszközértéke 17 százalékkal csökkent. Ők - a közlésük szerint - azért szüneteltették egy napig a kifizetéseket, hogy a befektetők gondolják át, valóban ki szeretnének-e szállni.

Deja vu?

Az ingatlanalapok között ilyen mértékű felfüggesztési hullámra utoljára 2008-ban volt példa - emlékeztet a Bloomberg -, akkor az alapokból történő tőkekivonás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a brit ingatlanárak a csúcsukhoz képest mintegy 40 százalékkal zuhanjanak.

A nyílt végű ingatlanalapok a válságos időszakokban jellemzően hasonló problémával szembesülnek. Mivel hosszabb távú, jellemzően illikvid befektetéseket eszközölnek, ezért nagyobb mértékű befektetésijegy-visszaváltás esetén likviditási gondok alakulhatnak ki, az alap számláján egyszerűen nincs annyi pénz, ami a befektetők kifizetéséhez szükséges lenne. Egy likvidebb eszközökbe fektető nyílt végű alap esetén folyamatos eladásokkal ezeket a készpénzkészleteket gyorsan pótolni lehet, azonban egy kereskedelmi ingatlanokba fektető alap esetén erre nincs lehetőség.

Már sejthető volt

A Financial Times szerint az, hogy a Brexit-győzelem esetén gond lehet a szektorban, már sejthető volt. A befektetők ugyanis óvatosságból már a szavazás előtt jelentős összegeket vontak ki az ágazatból: májusban a kisbefektetők összesen 370 millió fontnyi jegyet váltottak vissza, ez áprilisban még csak 137 millió font volt. Így mire eljött a referendum ideje, az alapok készpénzállománya már amúgy is jelentősen lecsökkent.

A problémára a Bank of England is felhívta a figyelmet, mondván, az ingatlanbefektetési szektor likviditási gondjai felerősíthetik az angol ingatlanpiacra nehezedő nyomást. Attól tartanak, hogy ha az alapok kényszerértékesítésekre szorulnának, akkor annak tovagyűrűző hatásai lehetnek a kereskedelmi ingatlanok piacán, s lefelé tartó spirál alakulhat ki.

A kereskedelmi ingatlanokat ráadásul nagyon sok banknál egyéb hitelek fedezeteként is nyilvántartják, így az angol bankszektor kitettsége e téren jelentős. A JPMorgan becslései szerint például az RBS 25, a Lloyd's 18 milliárd fontnyi hitelt helyezett ki a szektorban.

Megnőtt a jelentőségük

A befektetési alapok jelentősége alaposan megnőtt a válság óta, köszönhetően a nagyon alacsony kamatoknak. A Jefferies befektetési bank szerint a brit kereskedelmi ingatlanpiacon részesedésük a korábbi 2 százalékról 5 százalékra emelkedett.

Ugyanakkor az elemzők egy része igyekszik megnyugtatni a kedélyeket. Szerintük ugyanis a mostani helyzet nem összehasonlítható a 2007-2008-as válság idején kialakulttal. Ennek oka, hogy a bankok a válság során egyszer már megégették magukat ezen a piacon, s ezért az elmúlt években sokkal szigorúbb feltételek mellett voltak hajlandóak hitelezni a szektorban.