Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az ingatlant keresők mintegy kétharmadánál az ár utáni legfontosabb tényező az, hogy milyen környéken van az ingatlan. Az alapterület a lakást vásárlók 52 százalékánál kiemelt szempont, a házat keresők esetében 49 százalék volt ez az arány. A lakásválasztásnál a legfontosabb döntési szempontok között megjelennek a fenntartási költségek is. A házak és sorházak esetében pedig a kert méretét említették a legtöbben, de a helyiségek elrendezése, illetve a fűtési rendszer is sokaknál szempont a döntés előtt.

Az ingatlankeresés főként online felületeken zajlik, a válaszadók átlagosan 3 platformon kutatnak. A vizsgált időszakban - 2015 eleje és 2018 februárja között - a többség házat, házrészt vagy sorházat keresett, de minden második internetező számára a lakás is opció volt. Minél több gyerekkel él valaki egy háztartásban, annál nagyobb a valószínűsége, hogy házba költözne. Budapesten és a nagyobb városokban a lakást keresők voltak többen, a kisebb településeken a házra vágyók tábora volt nagyobb.

Elégedetlen budapestiek

A válaszadók alig több mint egyharmadának semmilyen kompromisszumot nem kellett kötnie az ingatlanvásárlás során. A felmérésben résztvevők közel fele viszont arra kényszerült, hogy csökkentse igényeit, hogy beleférjen az anyagi keretek közé. A válaszadók 16 százaléka pedig úgy döntött, hogy nem adja fel igényeit, és végül a tervezettnél többet költött lakásra.

A budapestiek közül az átlagosnál is kevesebben elégedettek teljesen a folyamat végén, akár bérlésről, akár vásárlásról legyen szó. Ez a markáns fővárosi drágulás mellett arra is utalhat, hogy a legmagasabb igények is Budapesten vannak. Ezt jól mutatják a Jófogás saját adatai is. Míg 2015-ben vidéken még 162 ezer forintos átlagos négyzetméterárról lehetett beszélni a feladott hirdetések alapján, mára ez 301 ezer forintra nőtt. A 3 évvel ezelőtti átlagos, 306 ezer forintos fővárosi négyzetméterár pedig mára 600 ezer forintra emelkedett.

A negyvenesek félnek a hiteltől

Az ingatlanvásárlás során megkötött kompromisszumok többsége anyagi természetű, ugyanakkor 2015 óta a potenciális vevők között a hitelt törlesztők aránya összességében mindössze 37 százalék. A 25 és 40 év közöttiek az átlagnál gyakrabban érintettek, közülük minden második törleszti lakáshitelét. Az ingatlant keresők körében 29 százaléknak nincs szüksége kölcsönre a vásárláshoz, mintegy ötödük pedig határozottan elzárkózik attól, hogy hosszú ideig tartozzon valakinek. A hitelfelvételt leginkább a 40-49 éves korosztály utasítja el, vélhetően őket érinthette leginkább a 2008-as gazdasági válság után a devizahitelek törlesztőrészleteinek megugrása - olvasható az elemzésben.

A gyerekes családok ingatlanhoz jutásának segítésére megálmodott csokhoz ambivalens a hozzáállás. Csaknem minden második kereső egyértelműen pozitívan ítéli meg a csokot, miközben 60 százalékuk még gyermektelen családban él egyedül, vagy párjával. A leginkább "célkorosztálynak" tekinthető 25-40 évesek mintegy 40 százaléka önmaga is élt az ajándékba kapott pénzzel, vagy legalábbis jó lehetőségnek tartja azt a nagycsaládosok számára. Másrészt 10-ből 3-an riasztónak érzik a gyerekeik számát előíró szerződést, és sokan vannak azok is, akik szerint a csok elsődleges hatása az ingatlanárak emelkedésében realizálódik.

Fotó: Shutterstock