A KSH adatai szerint júliusban az építőipari termelés 32,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építése változatlan áron számolva 32,2 százalékkal, az egyéb építményeké 34,1 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz viszonyítva az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése 9,6 százalékkal emelkedett.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője arra figyelmeztet, hogy a júliusi lendületet követően a későbbiekben továbbra is hónapról hónapra hektikusan alakulhat az építőipari kapacitáskihasználás. Az okok közé tartozik a sokat emlegetett szakemberhiány, ami a lakó- és irodaépületek esetében kifejezetten komoly csúszásokat okoz, de a visszaemelkedő áfa és egyéb bizonytalanságok is visszafoghatják a kibocsátást a következő időszakban.

A lakóingatlan piac jelentős fékező tényező lesz a következő években. Az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások viszont továbbra is motorjai lesznek az iparágnak és fenntarthatják a kiemelkedő lendületet. A kivitelezési kapacitáskorlát és szakemberhiány azonban átmenetileg itt is komolyan fékezheti a kibocsátást.

Horváth András ebben az évben 30 százalék körüli növekedésre számít az építőiparban, így az ágazat továbbra is kiemelkedő mértékben járulhat hozzá a GDP növekedéséhez.

Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a júliusi tempó fennmaradása esetén a harmadik negyedévben is 1 százalékpont körüli mértékben segítheti a gazdaság növekedését az építőipar. Az ágazat teljesítményének kiemelkedő növekedését a magas kereslet mellett a foglalkoztatottak számának emelkedése, a technológia fejlődése és a jobb munkaszervezés magyarázhatja.