Az alacsony kamatszint, az állami támogatások és a reálbér-növekedés egyaránt fűti a magyarországi ingatlanpiacot, nem várható, hogy a következő években a trend jelentősen megváltozna, az árak növekedésének üteme azonban mérséklődhet - véli Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője.

A Raiffeisen lakásárindex adatai alapján 2018-ban országos átlagot tekintve az új építésű lakások 7,3, míg a használt lakások 5,5 százalékkal drágulhatnak. Az árak további emelkedése különösen Budapesten, és a vidéki, főleg egyetemi városokban lehet majd látványos.

Így 2018 végére a fővárosban a használt lakások átlagos négyzetméterára 409 ezer forint lehet, míg az új lakások esetében 555 ezret kell majd fizetni. A prognózis szerint 2020-egy újépítésű lakás várható átlagos négyzetméterára már 612 ezer forint lesz, a használt ingatlanok esetén nominálisan kisebb növekedés, 440 ezer forintos árszint várható.

Újra keresettek lettek a panellakások - ezek ennek megfelelően jelentősen drágultak, a főváros egyes kerületeiben már 25-30 millió forintot is elkérnek egy kétszobás lakótelepi ingatlanért, de a vidéki városokban is erőteljes az árnövekedés. Itt a keresletet elsősorban a hazai vásárlóközönség adja, míg a belvárosi téglalakásokat a legtöbbször azonnali, sokszor rövidtávú kiadásra vásárolják meg.

Módosultak az ingatlanpiaci preferenciák a vidéki nagyvárosokban is, sok helyen a kiadó lakások árai megközelítik a fővárosi árszint alsó sávját. Mivel egy lakáshitel törlesztőrészlete most sok esetben jelentősen alacsonyabb a havi bérleti díjnál, sok szülő a felsőoktatási tanulmányokat megkezdő gyermeke számára inkább vásárol egy ingatlant, amely a felsőoktatási évek után ki- vagy eladható - sorolta Pálffy.

A jelzáloghitel-piacon a Raiffeisen elemzőinek várakozása szerint az új lakáshitelek növekedése 2018 egészében 35 százalék lesz. A rögzített kamatozású jelzáloghitelek térnyerése és az átlagkamat csökkenése pedig az év hátralévő részében is fennmarad. Az ügyfelek egyre szívesebben választják a rögzített kamatozású jelzáloghiteleket: 2018 márciusában arányuk 76 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 54 százalékról. Az új jelzáloghitelek átlagkamata jelentősen csökkent: a rögzített kamatozású hiteleknél 5 százalék alá került, a változó kamatozásúaknál pedig 3 százalék közelébe - egy év távlatában a csökkenés előbbiek esetében 1,3 százalékpont, az utóbbiaknál pedig 0,9 százalékpont.

A Raiffeisen elemzői által készített modell szerint a növekedés 2020-ig biztosan kitart, ám a 2019 végén várható kamatemelkedés fokozatosan fékezi majd a piac lendületét: a befektetők egy csoportja visszatérhet a hagyományos pénzügyi instrumentumokhoz. A korábbi évekhez képest jelentősen megemelkedett ingatlanárakkal azonban még sokáig együtt kell majd élniük a potenciális vásárlóknak.

Fotó forrása: Shutterstock.