Az Eurostat adatai alapján nézte át friss elemzésében az OTP Ingatlanpont, hogy 2007. és 2019. között hogyan alakultak a bérleti árak Európában, a V4-eknél és kifejezetten Magyarországon. Látványos növekedést értek el 2007-hez képest mára az ingatlan- és az albérletárak Európában, és azon belül Magyarországon is. A 2013-as évet követően azonban az áremelkedés jóval meghaladta a bérleti díjak drágulásának mértékét, ami nem kedvezett a bérleti hozamoknak. Mostanra viszont már csak néhány helyen jó üzlet az ingatlankiadás.

Egy kiadási célú ingatlanvásárlásból közvetlenül a válságot követő években akár 11 százalék feletti tiszta bérleti hozam is realizálható volt Budapest belvárosában, ám ez mára nagyjából 4-5 százalékra apadt. A 2016-os lakásáfa-csökkentés az újlakás-piacon áttételesen - a kiadási céllal vásárolt lakáskínálat látványos növelésén keresztül - szintén a hozamnövekedés ellenében hatott és hat most is. De a vidéki nagyvárosokban, megyeszékhelyeken - például Pécsen, Szegeden vagy Kecskeméten - továbbra is 6-8 százalék közötti bérleti hozamokat generálhat egy ingatlanbefektetés.

Kapcsolódó

A némileg lassuló ütemű, de országos átlagban jelenleg is tapasztalható árnövekedés továbbra is vonzó befektetési lehetőséget jelenthet az eladásban gondolkodó ingatlanvásárlóknak. Azért is lehet ez így, mert a hasonló vagy kedvezőbb hozamokat kínáló befektetési lehetőségekkel szemben az ingatlanpiac kevéssé inflációérzékeny, így az ilyen befektetések hosszútávon kétségkívül kifizetődnek. Viszont egyre nehezebb ezzel tervezni: gondosságot igényel a megfelelő ingatlan kiválasztása, érteni kell az adott ingatlantípussal és a helyszínnel kapcsolatos trendeket is.

Egészen különböző trendek látszanak a visegrádi régió országaiban az elmúlt 12 évben. Szlovákiában az ingatlanárak növekedése lényegesen nagyobb volt, mint a bérleti díjaké: az előbbi közel 40 százalék, az utóbbi nem éri el a 20 százalékot. Csehországban és Lengyelországban fordított a helyzet: mindkét országban az albérletárak növekedése volt nagyobb mértékű. A cseheknél a magyarnál is magasabb volt a bérletidíj-növekedés, majdnem 80 százalék, míg az ingatlanárak valamivel több mint 60 százalékkal emelkedtek. A lengyeleknél az ingatlanár-növekedés pedig a 10 százalékot sem érte el, szemben az albérletárak több mint 40 százalékos növekedésével.

"Összességében elmondható, hogy a konszolidálódó ingatlanpiacon, jól megválasztott lokációval továbbra is megéri ingatlanokba fektetni. Ugyanakkor az is tény, hogy a lassuló ingatlanár-növekedés nagyobb körültekintésre inti a vásárlókat, mint az elmúlt néhány évben" - zárta gondolatait Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a szokásos csütörtöki összefoglalójában.