Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Úgy tűnik, felesleges aggódni azon, hogy az egyszerűsített építési engedélyezés közepette ki és hogyan fogja ellenőrizni a mindjárt bekövetkező építési boomban felépülő lakások, családi házak hűtését-fűtését, energiaigényét és széndioxid-kibocsátását. Ez ugyanis - mint kiderült - senkit nem érdekel. A költségvetési támogatásból megvalósuló épületek energiahatékonyságát szabályozó 7/2006-os tárca nélküli miniszteri (TNM) rendelet ugyanis nem vonatkozik az otthonteremtési kedvezményből megvalósuló lakásokra - áll a nemzetgazdasági tárca lapunkhoz eljuttatott válaszában.

A új csokból megvalósuló épületekre vonatkozó szigorúbb energetikai mutatókra a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) hívta fel nemrégiben a figyelmet, kiemelve, mekkora lehetőség, hogy a beinduló lakásépítés során, az állami támogatás igénybevétele miatt, 40 százalékkal hatékonyabb otthonok épülhetnek a jelenleginél. A hatályos, 7/2006-os TNM rendelet szerint ugyanis az állami forrással is finanszírozott építéseknél, a 2018 utáni, a jelenleginél lényegesen szigorúbb energiahatékonysági követelményeket kell teljesíteni. A falaknak, a födémnek és a nyílászáróknak 40 százalékkal energiatakarékosabbnak kell lenni.

A takarékosabb épület rövid távon persze többe kerül, így felmerült a kérdés, ki és hogyan fogja ellenőrizni a szigorúbb szabványok alkalmazását az egyszerűsített hatósági eljárás, az építési engedélyezés helyébe lépő egyszerű bejelentés során. Szakértők egyöntetűen arra figyelmeztettek, kontroll híján az építtetők könnyen indulnak az egyszerűbb irányba, s noha az energetikai követelmények mindenkire érvényes szigorodása a nyakunkon van (2018), addig is tömegével épülhetnek az erre fittyet hányó épületek.

Ez a támogatás nem az a támogatás

Az illetékes nemzetgazdasági tárca kérdésünkre megírta, az Otthonteremtési programban szereplő támogatások, így a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) és az építkezés esetén kérhető adó-visszatérítési támogatás nem számítanak energiamegtakarítási célú költségvetési támogatásnak. A 7/2006 TNM rendeletben meghatározott költségoptimalizált követelményszint szerinti feltételek pedig energiamegtakarítási célú pályázatokra, támogatásokra irányadók. Az otthonteremtési program támogatásaira korábban sem, és jelenleg sem vonatkoznak.

Mint írják, a kormány múlt év decemberében meghozott döntése alapján az energiahatékonyságra vonatkozó feltételek teljes egészében kikerültek a csok támogatási rendszeréből. A hatályos rendelkezések szerint a lakóingatlanok energiaosztályát nem kell figyelembe venni a kedvezmény összegének megállapításánál, így az energiatanúsítványt benyújtására sincs szükség a továbbiakban.

Mi ezzel a baj?

Nagyon is sok baj van ezzel az értelmezéssel. Az épületek egységnyi alapterületére jutó hűtési-fűtési energiaigény és a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében hozott szigorítások bevezetésével Magyarország az utolsók közé tartozik az EU-ban - mondta lapunknak Szalai Gabriella, a Mehi munkatársa. Az uniós elvárást megtestesítő, előbb említett rendelet értelmében, 2018-tól a használatbavételi engedélyhez már kötelező lesz a költségoptimalizálási szint - ez az a bizonyos 40 százalékkal szigorúbb elvárás a jelenlegi szabványokhoz képest -, majd 2021-től a közel nulla energiás házak kora következik kötelező jelleggel.

Elavult házakat építünk

Vagyis a következő két évben tömegével és tudatosan építünk majd olyan házakat, amelyek két év múlva elavulnak, miközben az életciklusuk 50-100 év, ez egyszerűen gazdasági nonszensz - fogalmazott Szalai Gabriella. Számításaik szerint az építtetők a következő 5-10 évben rezsiben kifizetik azt a pluszt, amivel most többe kerülne egy takarékos ház kivitelezése.

S bár az állam ezek szerint nem fektet erre hangsúlyt, az építkezőkben tudatosítani kell, hogy ha a kivitelezés elhúzódik, és a használatbavételi engedélyt csak 2018-ban kérik meg, már a szigorúbb paramétereket fogják számon kérni - figyelmeztetett a Mehi munkatársa.

Nemzetközi vállalásaink is vannak

A magyarországi lakásállomány  energetikai szempontból nagyon elmaradott, rossz minőségű, ezért teljesen érthetetlen, hogy most, amikor végre korszerű és hatékony lakások épülhetnének, korszerűtlen, energiazabáló házak és lakások nőhetnek ki a földből ezrével, miközben nemzetközi vállalásaink vannak a kibocsátás csökkentésben is - reagált kérdésünkre Kárpáti József, energetikai szakértő, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet építő tagozatának elnöke.

A családi és társasházak a legnagyobb energiafogyasztók, s kibocsátáscsökkentésben is ezeknél lehetne a legnagyobb eredményt elérni a megfelelő anyagokkal és technológiákkal, így az NGM álláspontja érthetetlen és ésszerűtlen, mindennel szembe megy - fogalmazott Kárpáti.

Kárba veszik az a 10 év is, amit az energiatudatosság fejlesztésére fordítottak

Ennek tükrében az otthonteremtési program célja is megkérdőjelezhető, hiszen pont az otthonteremtőket terheli majd meg a nem hatékony épületekben fizetendő rezsi, ráadásul pillanatok alatt el is fognak értéktelenedni ezek az ingatlanok. Megmagyarázhatatlannak tartja, hogy az állam támogatás fejében miért nem várnak el legalább egy mostani C kategóriájú  energetikai besorolást minimumként. Vállalhatatlan és egészen biztosan gagyidömpinghez vezet ez az értelmezés, arról nem is beszélve, hogy az energiahatékonyságra nevelésbe fektetett eddigi energiák - az elmúlt 10 év - így teljesen kárba vesznek - mondta Kárpáti József.