Hét évig kuporgathat a magyar egy 70 nm-es új lakásra

Az utóbbi három évben Magyarországon drágultak leggyorsabban a lakások Európában, a norvég lakások a legdrágábbak, a városok között pedig Párizsban kell a legtöbbet fizetni egy otthonért. Az átlagfizetésekhez viszonyítva legtöbbet a cseheknek, a legkevesebbet pedig a portugáloknak kell dolgozniuk egy új lakásért - állapította meg a Deloitte Property Index.
Szepesi Anita, 2019. augusztus 7. szerda, 12:01
Fotó: Pixabay

Európában a lakóingatlanok ára 2015 óta folyamatosan, átlagosan évi 5 százalékkal emelkedik, az egyetlen kivétel ez alól Olaszország, ahol a 2008-as pénzügyi válság óta folyamatosan csökkennek az árak. Jelentősen kilóg a sorból Magyarország, ahol 2015 és 2018 között közel 35 százalékos volt a drágulás, ami a vizsgált országok között a legmagasabb ütem. 2018-ban összesen négy országban, Magyarországon, Csehországban, Lettországban és Portugáliában nőttek az árak az európai átlag több mint kétszeresével - emelte ki Kohári Gábor, MRICS, a Deloitte Magyarország ingatlantanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

A Deloitte Property Index alapján, 16 európai ország lakásárai között a legdrágább ország Norvégia, ahol négyzetméterenként átlagosan 4 043 euróba kerül egy otthon. Franciaország a második 4 016 eurós, az Egyesült Királyság a harmadik 3 753 eurós négyzetméterárral. A legolcsóbb továbbra is Portugália, ahol négyzetméterenként ár 1 088 euró. Az átlagos magyar négyzetméterár a tanulmány szerint 1 323 euró volt 2018-ban. Az éven belüli 13,7 százalékos hazai áremelkedésnél csak a 16,8 százalékos cseh lakásárak növekedése volt magasabb Európában.

Íme, a városi ranglista

Párizs volt a legdrágább európai város 12 910 eurós négyzetméterárával nyomában Londonnal, ahol átlagosan 11 185 eurót, a harmadik helyezett Münchenben pedig 8 800 eurót kértek négyzetméterenként a lakóingatlanokért. Budapesten tavaly 1 853 euró volt átlagosan egy négyzetméter lakás ára.

2018-ban egyébként a 46 város közül a legnagyobb drágulást Ostravában (30,3 százalék) és Barcelonában (29,7 százalék) mérték. A fővárosok közül Prága drágult a legnagyobb mértékben: több mint 22 százalékkal. Budapesten 12,8 százalékos áremelkedést mértek, ami a cseh, a francia és portugál főváros után a negyedik legmagasabb emelkedés volt Európában.

Meddig kell kuporgatni az átlaglakásért?

Annak megállapításához, hogy a fenti árak milyen mértékben terhelik az adott ország állampolgárait, a Deloitte Property Index a 16 európai országnál az átlagos éves bruttó fizetést vette alapul és azt vizsgálta, hogy az adott országban hány évet kell dolgozni egy 70 négyzetméteres új lakás megvásárlásáért. A lakhatás költségei Portugáliában a legalacsonyabbak, hiszen itt csak 3,8 évre van szükség egy 70 négyzetméteres új lakás megszerzéséhez. A legtöbbet, 11,2 évet, a cseheknek kell dolgozniuk a lakásukért. Magyarországon 7,1 évig kell az éves bruttó átlagkeresetet félretenni egy új 70 négyzetméteres lakás megvételéhez.

A legtöbbet, négyzetméterenként 27,8 eurót Párizs belvárosában kell kifizetni egy bérelt ingatlanért. Budapest a 10,5 eurós négyzetméterenkénti átlagos bérleti díjával a 46 európai város közül a 17. legolcsóbb volt.

A lakásfejlesztések felfutásával Magyarország az új építési engedélyeket illetően az ezer lakosra jutó 3,8-as mutatóval 2018-ra az európai középmezőnybe került, ugyanakkor a használatbavételi engedélyek terén Magyarország az európai mezőny utolsó harmadából jelenleg még nem tudott előrébb lépni.

A régiós pozíció is hasonlóan alakult tavaly, míg Lengyelországban az ezer főre jutó lakásépítési engedélyek száma 5,8 volt, ami több mint másfélszerese a magyar mutatónak, addig a Csehország 3m1-es mutatója ha minimálisan is, de elmaradt a magyar adattól.

Így áll a hitelezés

A lakás célú jelzáloghiteleknek a szabadon felhasználható jövedelemhez mért aránya hazánkban 20 százalék, ami a legalacsonyabb egész Európában. Ebből a szempontból még a dinamikus árnövekedés ellenére sem tekinthettük 2018-ban túlfűtöttnek a hazai lakóingatlanpiacot. Ezzel szemben két nyugat-európai országban, Hollandiában és Dániában a jelzáloghitelek volumene az éves szabadon felhasználható jövedelmek összegét is jelentősen meghaladják (193 százalék, illetve 173 százalék).

A lakásárak túlzott emelkedése már több európai országban kockázatot jelent, mivel az utóbbi évek tartós emelkedésével már meghaladják a makrogazdasági környezet alapján elfogadható szintet - figyelmeztet Kohári Gábor.

A teljes tanulmány angolul itt olvasható.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

toferi41@freemail.hu, 2019.08.08 10:42

Ennek a cikknek a címe nagyon megtévesztő, mert olyan adatokkal dolgozik, amelyek nem a valóságot tükrözik!Először is egy 70 négyzetméteres új lakás ára nem 30-31 millió forint / az 1323 euró négyzetméter árat figyelembe véve/Ennél sokkal többe kerül egy ekkora új lakás.Másodszor a brittó keresettel való számolás nagyon megtévesztő, mert a bruttó keresetet soha nem kapja kézhez az ember, legfeljebb 230-240 ezer forinttal lehet számolni, ha vásárlásról és nem elmélet dolgokról beszélünk.Harmadszor 350 ezer forint körüli bruttóban is nagyon kevesen keresnek, mert a nagy átlag jövedelme 0 180-190 ezer forint körül van, és a KSH által közölt havi 350 ezer forintos jövedelem az egyes ember átlagosnál jóval nagyobb keresete alapján jön ki, de ezen emberek száma igen csekély!Kár ilyen nem létező mézes madzagot elhúzni az emberek szája előtt, azzal kecsegtetni, hogy már hét év alatt is lehet egy 70 négyzetméteres lakást venni, csak minden pénzt amit egy ember keres félre kell tenni!Ez egyébként abszurd dolog is és kár félrevezetni, hiú reményt kelteni az emberekben!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html