Húszezer új lakáshoz kell igazítani a kapacitásokat

Hosszabb távon érdemes megbarátkozni az évi 20 ezer körüli új lakás piacra kerülésével, látható, hogy támogatások nélkül ennyit bír el az ország fizetőképessége - mondta a Napi Gazdaság Online-nak Farkas János, a KSH főosztályvezető-helyettese.
Szepesi Anita, 2010. november 3. szerda, 09:05
Fotó:

Az új lakáspiac gyorsuló csökkenése év végére várhatóan 20 ezer körül stabilizálja majd az idei új lakástermést, s bár az utolsó negyedév még tartogathat meglepetéseket, nem valószínű, hogy ez alá, vagy lényegesen fölé menne majd a használatbavételi engedélyek száma - mondta a Napi Gazdaság Online-nak Farkas János, a KSH főosztályvezető-helyettese.

Amint arról beszámoltunk, az első háromnegyed évben 13 340 új lakást vettek használatba Magyarországon, ami ugyanúgy 34 százalékkal marad el 2009 hasonló időszakától, mint az első féléves kilencezres adat. A kiadott építési engedélyek terén a mínusz a féléves 41 százalékról 37 százalékra enyhült, így 14 188 engedélynek adtak zöld utat a hatóságok.

A várakozásaihoz képest kissé gyengébbre sikerült adatokkal kapcsolatban megjegyezte, valószínű, hogy egy időre érdemes megbarátkozni az évi 20 ezer körüli új lakás átadásával, úgy tűnik, ez az a mennyiség, amennyit túlpörgetett támogatások, és adósságcsapdák nélkül az ország teljesítőképessége elbír, ugyanennyi épült 2001 előtt, a lakástámogatások bevezetése előtti esztendőben. Vagyis az építőipari, ingatlanfejlesztési kapacitásokat a 20 ezer körüli számhoz célszerű igazítani a következő évekre a jelenlegi keretekkel számolva, intenzív piacösztönzés nélkül.

Mint mondja, vélhetően módosítani kell a hüvelykujjszabályként emlegetett évi 40 ezer - a teljes lakásállomány egy százalékát kitevő - új lakás megépítést célzó elvárásokat, látható ugyanis, hogy az a szám nagyon messze esik a tényleges fizetőképességtől, s nem mellesleg ez az egy százalékos visszapótlási cél külföldön sem igen fordul elő.

Ugyanakkor az is kiderült, hogy a támogatások nélküli lakásépítést mélyen 20 ezer alá prognosztizáló várakozások szintén túlzóak, az építési engedélyek száma hosszabb távon is nagyjából a 20 ezer körüli stabilizálódást vetíti előre. Egy átgondolt, a költségvetés számára nem túlzott terhet jelentő, a vásárlókat meggondolatlan elköteleződésbe nem hajszoló támogatási rendszerrel talán évi 30 ezer körülire lenne emelhető a későbbiekben a lakásépítés volumene - tette hozzá Farkas.

Nincs olcsó hitel, az ügyfelek nem tudnak kölcsönt felvenni

Állami támogatás nélkül a piac dönti el, hogy mennyi új lakást vesz föl, ez látszik a jelenlegi adatokban  - kommentálta az első háromnegyed év teljesítményét a Napi Gazdaság Online-nak Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzője. Mivel a bankok megégették magukat, nem adják olcsón a hitelt, a kamatkörnyezet sem tűnik javulónak, a vevők pedig ilyen feltételek mellett nem tudják felvenni a kölcsönt, így a 20 ezer körüli lakás szám a relaitás. Pontosabban a GKI idei prognózisa 21 ezer új lakásról szól, s már a jövő évi várakozásaikat is 21 ezerre csökkentették a korábban várt 23-24 ezerről.

Petz szerint mostanra a döntéshozók is szembesültek vele, hogy az otthonteremtéssel kapcsolatban még a nyáron közzétett elképzelések effektív növelik az államadósságot, az előtakarékosság ösztönzésére lecsupaszított támogatási rendszer hatása azonban csak 3-4 év múlva jelentkezhet 30 ezer fölé emelve az új lakások számát. A finanszírozás segítése nélkül addig  marad ez a lakásépítési volumen - hangsúlyozta.

A fejlesztőknek csak a tartalékaik felélése maradt

A piaci lakásépítés lenullázásával a magyar fejleszők számára csak a tartalékaik felélése jelenthet kiutat, a külföldi fejlesztők pedig eddig is csak a menedzsmentet működtették, nem tartottak el állandó létszámot, kapacitásokat - mondta Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (MALOSZ) elnöke.

Az eddig bejelentett lakáspiaci intézkedések csak hosszabb távon fejtik ki a hatásukat, addig véleménye szerint leáll az építés, mert a cégek már nem tudják növelni a veszteségeiket. A kereslet és a finanszírozás hiánya mellett bürökratikus akadályok is nehezítik a kibontakozást: nincs megbízható jogérvényesség, ma jogerős építési és használatbavételi engedélyeket is meg lehet támadni, s teljesen felesleges terhet jelent a magánberuházásoknál még mindig kötelező fedezetkezelő intézménye - tette hozzá.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

vazul, 2010.11.03 13:52

Majd az Orsós Vajda az alkotmányban pontosan rögzíti hogy mennyi lakást adnak át évente ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html