Így csábíthatók vissza az ingatlanbefektetők Magyarországra

Relatív árazásban a befektetők magyarországi hozamelőnyt érzékelnek a szomszédos országokhoz képest - mondta a Jones Lang LaSalle ügyvezetője a Napi Gazdaság szerdai ingatlankonferenciáján.
Ádám Viktor, 2011. május 11. szerda, 14:40

Hogyan kerülhet vissza Magyarország az ingatlanbefektetési térképre? - tette fel a kérdést előadásában Furulyás Ferenc, a Jones Lang LaSalle ügyvezető igazgatója a Napi Gazdaság ingatlankonferenciáján.

A szakember úgy vélte, hazánk egyebek mellett azért került le erről a térképről, mert a befektetők általában is elfordultak az ingatlanpiactól, kedvezőtlenné váltak a makrogazdasági folyamatok és a politikai hangulat, leminősítések történtek, az országköckázat megugrott, továbbá nagyon kevés az intézményi minőségű kereskedelmi ingatlan, ráadásul árazási anomáliák is kialakultak. Mindez oda vezetett, hogy sok intézményi befektető 2009-2010-ben kizárta Magyarországot a lehetséges befektetési helyszínei közül.

A szakember hangsúlyozta: ezt megfordítani egyértemű kommunikációval, hosszú távú intézkedésekkel, fenntartható gazdasági folyamatokkal lehet. Az ingatlanpiaci helyzet javulóban van, de ez egyben igen törékeny is, miközben a finanszírozás továbbra is drága. A hazai piac malmára hajthatja ugyanakor a vizet, hogy relatív árazásban a befektetők magyarországi hozamelőnyt érzékelnek a szomszédos országokhoz, illetve Varsóhoz és Prágához képest - Budapest Európa élmezőnyében van. Utóbbi annak dacára igaz, hogy a hozamok további lemorzsolódása várható: a negyedik negyedévre az irodák esetében 7,25, az üzlethelyiségeknél pedig 6,75 százalékos érték várható (ez az első negyedévit 25-25, a tavalyit rendre 50 és 75 bázisponttal múlja alul), miközben a logisztikai ingatlanokon elérhető hozam 9 százalék maradhat.

HOZZÁSZÓLÁSOK