Így hat a szigorítás a lakáshitelezésre - DH elemzés

Fix kamatozású hitelek felé tereli az ügyfeleket az MNB hétfőn bejelentett jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra (JTM) vonatkozó szabálymódosítása - véli a Duna House. A közvetítő megvizsgálta, hogyan hat szigorítás, és jelenleg a kamatperiódusok szerint milyen összetételű a piac.
Szepesi Anita, 2018. június 20. szerda, 16:37
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

A JTM szabályozás szigorításának hatásait a DH Hitelcentruma által közvetített ügyletek alapján vizsgálták.  A 110 elemű minta 80 fővárosi és 30 vidéki, májusban folyósított hitelügyletet tartalmazott. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató mellett az ingatlanközvetítő a futamidő hosszát, és a felvehető hitel nagyságát is figyelembe vette a vizsgálat során.

A vizsgált ügyletek 80 százalékát egyáltalán nem érintette volna a szigorított szabályozás, ezeknél a JTM mutató az október 1-től életbe lépő határértékek alatt volt. A maradék 20 százalékban kellett volna újragondolni a hitelügylet részleteit. Az átgondolást igénylő ügyleteknek a 85 százaléka fix kamatozású hitelkonstrukció választása esetén a felvett összeg nagyságának és a futamidő változtatásnak módosítása nélkül, de magasabb havi törlesztőrészlettel már megfelelt volna az új szabályozásnak.

A hosszútávú fix kamatozású hitelek ebben az esetben átlagosan 15 ezer forinttal magasabb, 121 ezer forintos törlesztőrészletet jelentenének a hitelfelvevőknek. Ez a kezdeti magasabb összeg minimum 10 évre stabilan kiszámítható pénzügyi terheltséget jelent az ügyfelek számára, szemben a rövid kamatperiódusú hitelek esetleges későbbi kamatemelések miatti jövőbeli többletterhével. Akik mégis a rövidebb távon kedvezőbb törlesztőrészlet megtartása mellett szeretnének megfelelni az új szabályozásnak, azok számára a hosszabb futamidő jelentheti a megoldást.

A DH Hitelcentrum pénzügyi szakemberei szerint a szigorúbb követelményeket nem teljesítő hitelügyletek 95 százaléka könnyedén átalakítható, módosítható lett volna az új szabályok szerint.

A vizsgált hitelek esetében az átlagos jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató 27 százalék volt, a rövid kamatperiódusra fixált hitelek esetében pedig még az összátlagnál is kisebb, 24 százalékos JTM terheltséget tapasztaltak a szakemberek, amely pont az új szabályozás felső határa alatt helyezkedik el.

Fotó: Napi.hu/Szabó Dániel

HOZZÁSZÓLÁSOK