A magyar háztartások jövedelmük 16 százalékát fordítják  rezsire, leginkább azért mert az épületállomány rendkivül elavult. Egy komplex energiahatékonysági felújítás 50-60 százalékkal csökkentheti a rezsit, s felmérések szerint a felújítók háromnegyede eléri a beruházással megcélzott  állapotot. Az energiahatékonysági felújítás nem műszaki hanem finanszírozási kérdés, s az épületállomány fokozatos megújítására a most induló EU-s költségvetési időszak történelmi lehetőséget teremt - hangsúlyozta Bart István. Az építésszakmai szervezetek által kidolgozott koncepció központi eleme az elérhető források gyűjtésére hivatott innovatív finanszírozási eszköz, a Hazai Hatékonyság Alap.

Az alapba gyűjtött pénz egyharmadát, évi 60 milliárd forintot - a különböző EU-s alapokból erre a célra szánt összeg adná, egyharmad nemzetközi fejlesztési, vagy beruházási bankoktól (EIB, EBRD) származna, a maradék egyharmad kereskedelmi banki hitelekből folyna be. Ez az uniós támogatások 6,5 százaléka, s hét év alatt 420 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást jelent, amelyet energiahatékonysági felújításra lehet fordítani - számolt Bart István.

A felújítás 33 százalékos támogatásintezitással számolva 5-10 év között megtérül. A futamidőt a rezsicsökkentés ronthatja, viszont általa az egész problémakör nagyobb figyelmet kap - hangsúlyozta Bart István.

2020-ra az elért rezsimegtakarítás elérné a 101 milliárd forintot, ami egy átlagos család szintjén 8 százalékos fizetésemelésben realizálódhat - fejtegette a szakember. Mindemellett 40 ezer új munkahelyet teremtene, a befolyó járulékok és áfabevételek következtében pedig évi 70 milliárdos bevételt jelenthet a költségvetésnek - tette hozzá a MEHI igazgatója.