A forint alapú lakáshitelek volumene júliusban az előző hónaphoz és az előző év júliusához képest is jelentős, több mint 30 százalékos visszaesését mutatott – derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentéséből. Ez 91,8 milliárd forint jelzáloghitelt jelent, ilyen alacsony volument tavaly február óta nem közölt a jegybank. 

Az ingatlanpiac lassulásának első jelei után és az emelkedő kamatkörnyezet miatt sokan várják és várták, hogy párhuzamosan a hitelpiac is befékez. A Duna House szakértői szerint nem szabad mindent a változó gazdasági helyzet számlájára írni.

„Az ingatlanpiacon már júniustól érzékelhető erős nyári szezonalitás, szokás szerint kicsit késleltetve, de júliusban már érezhető kihatással volt a hitelfelvételi kedvre is. Nagyon sok ingatlanpiaci tranzakció lassult le egy-egy fél szabadságolása miatt, ezért az ehhez kapcsolódó hitelezési folyamatok is lassultak. Az ingatlanpiac mellett idén a hitelpiacon is hatványozottan jelentkeztek a nyári szabadságolások érezhető jelei” – mondta Fülöp Krisztián, a Duna House Pénzügyek vezetője.

Nincs más választás otthonteremtésnél

A gyengébb júliusi hitelpiaci adat ráadásul nem kiugróan alacsony, ha az elmúlt néhány évet nézzük. A 2021-es, tavalyi évben volt csúcson a piac, ekkor 132,6 milliárd forintot szerződtek, előtte az ideinél jóval gyengébb 80,32 milliárd forint, 2019-ben pedig mindösszesen 77,86 milliárd forint, 2018-ban pedig szintén 82,88 milliárd forint volt a hitelpiac teljesítménye, amely alapján az idei teljesítmény az átlagosnál még jobbnak mondható.

Hitelfelvételnél elsősorban az életvitelszerű döntések játszanak főbb szerepet és nem a kamat nagysága. Utóbbi természetesen közvetlenül és közvetetten is befolyásolja a hitelfelvételi hajlandóságot és lehetőséget, de akinek most van szüksége ingatlanvásárlásához segítségre, annak nem marad választási lehetősége.

A jelenlegi magas inflációs környezet ráadásul szintén a hitelfelvételi lehetőségek kihasználása mellett szól, hiszen az inflációnál jóval alacsonyabb hitelkamatok mellett összességében a hitelünk reálkamata negatív lesz. Virág Barnabás az MNB alelnöke tegnapi nyilatkozatában 15-16 százalék közé becsülte az augusztusi infláció mértékét, az átlagos hitelkamatok pedig 8-9 százalék körül mozognak, ez összességében 7 százalékpontos különbséget mutat. Tisztán a pénzügyi mutatókat figyelembe véve még mindig megéri az otthonteremtési szándékot hitelfelvétellel támogatni – írja a Duna House.

Befektetői megközelítésből a szabadfelhasználású hitelkamatok szintje a prémium állampapír hozama alatt van, tehát tisztán befektetési szándékkal már nagyobb kockázatviselési hajlandóságra van szükség ahhoz, hogy megérje hitelt felvenni.