Lakást venne vagy elad? Vigyázzon így csalnak!

Közjegyzők nyilvánosan elérhető adataival visszaélve közjegyzőnek adják ki magukat, és csalnak ki jóhiszemű lakásvásárlóktól pénzt egy bűnöző csoport tagjai. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) a legfontosabb tudnivalókra hívja fel a figyelmet, amelyek segítségével az ingatlanvásárlók könnyebben felismerhetik, hogy valódi közjegyzővel van-e dolguk.
Domokos Erika, 2019. január 21. hétfő, 11:42
Fotó: Getty Images

Közjegyzők nyilvánosan elérhető adatait és nevüket felhasználva élnek vissza ingatlanvásárlók bizalmával egy bűnöző csoport tagjai. A csalók valódi közjegyzők nevében írnak e-mailt, készítenek szerződést, kezdeményeznek személyes találkozót és veszik rá a gyanútlan vevőket arra, hogy egy közjegyzői letéti számlaként megjelölt - valójában a csoport egy tagja által nyitott - bankszámlára pénzt utaljanak át - hívja fel a figyelmet a MOKK.

A csalók ígérete szerint egy bizonyos összeg (esetenként az ingatlan teljes vételára) közjegyzői letéti számlára történő átutalását követően a leendő vevőnek kizárólagos lehetősége nyílik a lakás megtekintésére és megvásárlásra. Amennyiben viszont nem nyerné el az ingatlan a vevő tetszését, a magát közjegyzőnek kiadó személy azt ígéri, visszautalja a teljes összeget.

A közjegyzői kamara az eljárásokkal kapcsolatban az alábbiakra hívja fel az ingatlanvásárlók figyelmét, hogy könnyebben felismerjék, valódi közjegyzővel van-e dolguk:

  • A közjegyzők munkájával kapcsolatos legfontosabb tény, hogy a közjegyző személyes találkozó nélkül nem állít ki okiratot (készít szerződést). Kétoldalú okiratok, így például egy adásvételi szerződés kiállítása esetén mindkét félnek - az eladónak és a vevőnek is, vagy ezek meghatalmazottjának - személyesen kell megjelennie, és igazolnia kell a személyazonosságát.
  • A közjegyző e-mailen sosem küld fizetési kötelezettséget tartalmazó végzést anélkül, hogy előzetesen más módon ne küldte volna meg azt (például postai úton hivatalos iratként vagy elektronikusan a közjegyző hivatali kapujáról).
  • Amennyiben a közjegyző, a közjegyzőhelyettes hivatalos ügyben nem a közjegyzői irodában - hanem külső helyszínen - jár el, bármely fél kérésére tudnia kell fényképes kamarai igazolvánnyal igazolnia magát.
  • Közjegyzői eljárás (például okirat szerkesztése) kizárólag valamelyik féltől - eladó vagy vevő, illetve ezek meghatalmazottja - érkező kérelemre indul. A kérelem beérkezését követően a közjegyző az adott eljárást egyedi ügyszámmal látja el. Amennyiben a vásárló kétséget kizáróan szeretne megbizonyosodni arról, hogy ügyében ténylegesen zajlik-e eljárás az adott közjegyzőnél, az eladótól kapott ügyszámra hivatkozva a közjegyző interneten megtalálható hivatalos elérhetőségein - hivatalos email cím vagy telefonszám - kérhet tájékoztatást. A közjegyzők hivatalos elérhetőségei ezen az oldalon találhatók meg.
  • A közjegyző letéti (bizalmi őrzéses) számlára kizárólag akkor fogad pénzt, ha valamilyen eljárás kapcsolódik hozzá. Ingatlan-adásvétel esetén jellemzően az ingatlan vételárát, azt is csak az adásvételi szerződés megkötését követően helyezik bizalmi őrzésbe.
  • A közjegyzői bizalmi őrzéses számlára utalást megelőzően érdemes ellenőrizni a bizalmi őrzéses számla számát. A legbiztonságosabb megoldás, ha a bizalmi őrzéses számla számáról az ingatlanvásárló az adott közjegyző hivatalos telefonszámán munkaidőben tájékoztatást kér - írta a MOKK közleményében.

A legbiztonságosabb minden esetben az, ha az ingatlanvásárláshoz kapcsolódó szerződés megkötése a közjegyzői irodában történik. A MOKK továbbá felhívja az ingatlanvásárlók figyelmét, hogy az ingatlan megtekintése és a szerződés megkötése előtt előleget, foglalót vagy vételárat semmilyen esetre se utaljanak át, vagy fizessenek ki, ilyen ügyletben valódi közjegyzők sosem vesznek részt.

HOZZÁSZÓLÁSOK