A rendszerváltás óta 17,3 százalékkal bővült a magyarországi lakásállomány 2022-re. A legnagyobb ugrást a 2001-gyel kezdődött évtized hozta, amikor 326 ezer volt a gyarapodás, a megelőző 11 évben 211 ezer, míg a 2011-2022-es periódusban már csak 129 ezer.

„Az árak, a forgalom, a lakásépítések és a lakáscélú hitelezés változásai elegendők ahhoz, hogy nagyjából pontos képet kapjunk az ingatlanpiac állapotáról. Ezt kiegészítve a rendszerint tíz évente lefolytatott népszámlálással részletes képet kaphatunk a lakáshelyzet hosszú távú alakulásáról” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Pest megye túltelítődik

A növekedés nem csak időben, hanem térben is igen egyenetlen. A 2001-es és 2011-es népszámlálás valamint a 2016-os mikrocenzus lakott ingatlanokra vonatkozó adatai alapján Pest megye látszott az ígéret földjének a maga 20,5 százalékos lakásállomány-növekedésével. Győr-Moson-Sopronban (13,3%), Budapesten (8,6%) és Fejér megyében (5,4%) is sok új ingatlan épült.

A legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplénben, (-6,3%), Békésben (-5,6%) és Nógrádban (- 5,5%) csökkent a lakásállomány.

Az adatokból az is kiderül, hogy egyre több szobában, s egyre lazábban lakunk: a lakások közt az egyszobások aránya jelentősen csökken, míg a legalább háromszobásoké rendre nő. Ez az átrendeződés jobbára már a vizsgált időszak első két évtizedében megtörtént, azóta csak mérsékelten változtak az arányok. „Akkor vált fontosabbá a szobaszám, mint az alapterület, amikor – a kétezres évek elején – tömegessé vált az elérhető árú társasházi lakások építése és ehhez igencsak „hatékony” alaprajzú lakások jelentek meg a kínálatban”  – mondta Valkó. A demográfiai folyamatok mellett a szobák számának növekedése is hozzájárult ahhoz, hogy 1990 és 2022 között a 100 szobára jutó népesség 114-ről 78-ra csökkent.

Az internet és a légkondi a mérvadó

A statisztika a lakások száma és mérete mellett azok minőségébe is betekintést enged, korszerűségük hagyományos mérőszámai a folyóvízzel, a fürdőhelyiséggel, illetve a vízöblítéses vécével való ellátottság. 1990 és 2001 között még látszódott a fejlődés, 2011 és 2022 megállt. Korábban tízévente 5-10 százalékpontnyit is javult e komfortelemek elterjedtsége, ebben az időszakban azonban már egyiknél sem haladta meg a javulás a 0,5 százalékpontot Jelenleg a lakások 96,9 százalékában van folyóvíz, 93,5 százalékában vízöblítéses vécé és 93,8 százalékában fürdőszoba. A nyaralókat, külterületeket, zártkerteket a közmű infrastruktúra hiánya vagy a használók igényei miatt nem modernizálták.

A jövőben tehát más ismérveket kell találni a lakásállomány korszerűségének jellemzésére is. Például a vezetékes internet, a légkondicionáló, a hőszivattyús, illetve a napkollektoros fűtés, valamint a napelemes áramtermelés veheti át a korábbiak szerepét. Valkó szerint az internet-ellátottság mellett a légkondi is jól mutatja, mennyire reagálnak az emberek – illetve van-e ilyen igényük, lehetőségük – az egyre szélsőségesebb éghajlatváltozásra. „El tudom képzelni, hogy harminc év múlva visszatekintve ezt majd egy olyan fontos, lakásminőséget jellemző mutatónak látjuk, mint amilyennek korábban az angolvécé alkalmazását tekintettük" – mondta Valkó.