Varga Zsolt

A vendég bosszankodhatott, a tikkasztó nyári napokon sem tudott leülni a szabadban egy frissítő italra, a vendéglátós pénzt bukott, mert nem nyithatott teraszt. A VI. kerületi önkormányzat milliárdos kárt könyvelhet el. És mindezt azért, mert a fővárosban a Jókai utca Nyugati tér felé eső része hivatalosan munkaterület. Ahol sem terasz nem nyitható, sem parkolási díj nem szedhető. (Árnyalja a képet, hogy pár szemfüles autós alkalmanként lecsap egy-egy üres és ingyenes parkolóhelyre.)

Ami a szóban forgó teraszt illeti: a terézvárosi önkormányzathoz az új, ingyenes területfoglalást lehetővé tévő kormányrendelet kihirdetése után csaknem száz terasznyitási engedély érkezett, és ebből csak ezt az egyet utasították el, arra hivatkozva, hogy munkaterületen van. Persze Soproni Tamás polgármester és csapata is jól tudja, hogy ebből egy szó sem igaz. Ahogy mondani szokták, a vak is látja, hogy itt semmiféle munkavégzés nem folyik, hosszú évek óta egyetlen kapavágás nem volt.

Ám az önkormányzat kénytelen ragaszkodni a törvény betűjéhez, amivel önmagát is jócskán megrövidíti. A Jókai utcában 2000. július 12.-én kezdődött meg a díjköteles várakozás. Aztán már nem kérhettek pénzt érte, mert ugyebár munkaterületen van. „A területen 42 várakozóhely található, ami a 2019-es év díjszabásaival számolva évente bruttó 53,13 millió forintos veszteséget jelent” – közölte érdeklődésünkre az önkormányzat.

Röpke fejszámolás: húsz év alatt több mint egymilliárd forintot bukott Terézváros. Feltételezhető, elemi érdeke lenne az amúgy is szorult anyagi helyzetben lévő önkormányzatnak a helyzet mielőbbi rendezése, mert ketyeg az óra, pontosabban továbbra sem ketyeg a parkolóóra.

A visszás helyzetet már több egymást követő önkormányzati vezetés örökölte. A mai azt írta: „A terézvárosi önkormányzat a Jókai utcai mélygarázs vitatott jogi helyzetének rendezése érdekében 2020. júniusában egyeztetéseket kezdeményezett a beruházó Shopin West Kft.-vel. Ezek az egyeztetések a beruházó együttműködésének hiányában érdemi eredményre nem vezettek, ezért az önkormányzat 2020. augusztusában bíróság előtti előzetes bizonyítás iránti eljárást, és ingatlanszakértő kirendelését kezdeményezte. A bíróság előtti eljárás jelenleg is folyamatban van, a bíróság több szakértővel felvette a kapcsolatot, de egyelőre egyik ingatlanszakértő sem vállalta a megbízást.”

Azaz ingatlanszakértő hiányában elakadt az ügy. Amit tudni lehet: eddig azért nem nyithatott meg az 50 állásos mélygarázs, mert az építtető nem rendelkezik az összes előírt hozzájárulással, ami a használatbavételi engedély kiadásához szükséges.

A helyzetet cifrázza a kerületi önkormányzat jogi álláspontja: „A tulajdonos az önkormányzat, tehát a vita nem a tulajdonos és az önkormányzat, hanem a tulajdonos (önkormányzat) és a beruházó között folyik.”

A mélygarázst a Shopin West Kft. tartja zárva, és tartja birtokban. A Napi.hu úgy tudja, tulajdonosként az önkormányzat már felszólította a céget az ingatlan átadására, de ez eredményre nem vezetett.

A mélygarázs tulajdonosa (?), beruházója (?) a Shopin West Kft. B. László érdekeltségi körébe tartozik. Az általunk megkérdezett üzletemberek szerint B. László üzleti filozófiája sajátos, ha kell, lehajol két forintért, de vélt vagy valós igaza tudatában megmakacsolja magát, s akár milliárdokat is kockáztat. A VI. kerületi önkormányzathoz hasonlóan lapunk sem tudta felvenni vele a kapcsolatot. Kerestük jogi képviselőjét, Borbély Andreát is, akinek ügyvédi irodája a Jókai utcában, a mélygarázs tőszomszédságában van bejegyezve a Budapesti Ügyvédi Kamara nyilvántartása szerint, de tőle sem kaptunk választ kérdéseinkre.

Budapest Főváros Kormányhivatalának válaszától sem lettünk okosabbak: „Feltett kérdésére ügyféli jogállás hiányában tájékoztatás nem adható".

Terézváros vezetése nem csinál titkot abból, hogy a jogi vita végét még csak megjósolni sem lehet. Addig marad az állóháború és a zárt mélygarázs.

Varga Zsolt