Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Információink szerint a főváros az ingatlanok adóztatásával váltaná ki az iparűzési adót - erről szóló cikkünk itt olvasható. A szakértők véleménye nem egységes a kérdésben.

Jó üzlet lehet

A Magyar Ingatlanszövetség (Maisz) akkor támogatja az ingatlanadó bevezetését, ha az előkészítésbe az ingatlanos szakmát is bevonják - mondja Kispál Sándor. A szövetség főtitkára szerint nagy hiba volt, hogy a luxusadó bevezetését nem előzte meg szakmai vita. A Maisz tagvállalatainak jó üzletet jelenthetne az ingatlanadó előkészítése, mivel a csaknem 10 ezer, főként banki értékbecslő szaktudását értékesíthetnék. Ma egy lakás értékbecslése átlagosan 25-35 ezer forintba kerül.


Mi lesz a betartatással?


Csak olyan szabályokat szabad bevezetni, amelyeket be is lehet tartatni - véli Bartucz Tamás, az Ingatlanbank-PetroCartel franchise-igazgatója, aki szerint a tervezett forgalmiérték-alapú adó az eddigi információk alapján nem tűnik ilyennek. A területrendezéshez kapcsolódó felértékelődési adó viszont logikus és elfogadható volna. Jogos ugyanis, ha egy önkormányzati fejlesztés nyomán növekszik a környék ingatlanjainak értéke, abból a helyhatóság visszakérjen valamennyit. Csakhogy nincs korrekt ingatlanár-adatbázis, ezért komoly apparátus kellene az értékelési munka elvégzéséhez.


Adatbázis kellene


Az adatbázis hiányát és a felértékelés jelentős költségigényét emeli ki Salamon Adorján, az Eston Rt. elnök-vezérigazgatója is, aki szerint az ingatlanadóztatás alapja a precíz ingatlan-nyilvántartás lenne, pontos forgalmi értékekkel, ám ilyen térinformatikai rendszer - adatokkal feltöltve - nem létezik Magyarországon.

Az adatbázis hiánya önmagában nem indok arra, hogy ne vezessék be az új ingatlanadót - véli Oszkó Péter, a Deloitte vezető partnere. A szakember hozzáteszi: már most is van olyan elvonás, amelynek alapja az ingatlan forgalmi értéke - az adásvétel után fizetendő illetékről van szó. Miután az iparűzési adó - lévén forgalmi jellegű teher - jó eséllyel uniós szabályokat sért, de visszafogja a vállalatok fejlesztési és foglalkoztatási hajlandóságát is, jogos, hogy ezt az elvonást más, ilyen kedvezőtlen tulajdonságú eszközzel váltsák ki. Marad a jövedelem- vagy vagyonadó. Előbbi már létezik, míg az utóbbi, bár sok fejlett nyugati államban standard adónemnek számít, Magyarország e téren csak kezdetleges lépéseket tett.


Nem korrekt?


Az értéknövekedési adó azért nem lenne korrekt, mert az érintett területen élők nem feltétlenül úgy választották ki ingatlanukat évekkel ezelőtt, hogy ott majd önkormányzati beruházások történnek majd - véli Kühne Kata, az Otthon Centrum franchise hálózat vezetője. Ha értékesítik az ingatlant, akkor az illeték és - adott esetben - a vételi és eladási ár közötti különbözet után befizetendő személyi jövedelemadó már épp elég elvonást jelent - teszi hozzá. A szakember szerint az értékalapú adózás bevezetése döntés kérdése, mögé lehet rakni olyan logikus(nak látszó) érveket, külföldi példákat, hogy az érintettek elfogadják.



Nem várt fordulat


Egy-egy irodaház vagy más kereskedelmi ingatlan esetében a vevő a várható árbevétel és a költségek alapján hozza meg befektetési döntését. Egy új adónem bevezetése nem várt fordulatot hoz a befektetés életében, azaz a költségek emelkedésén keresztül rontja a megtérülést - hangsúlyozza Salamon. A fővárosban jelenleg is megvan a nem lakás célú ingatlanok adóztatásának lehetősége, amivel gyakran élnek is az önkormányzatok, kerületenként eltérő mértékben. Ám a négyzetméterenként évi pár száz forintos adónem nem veszi figyelembe az ingatlan értékét.


Volna egyszerűbb megoldás


Bartucz Tamás szerint egyszerűbb és olcsóbb volna egy viszonylag alacsony mértékű, egységes adózás megvalósítása - például tisztán négyzetméter-alapon -, korrekciós tényezők nélkül. Egy ilyen adóhoz nem kellene felértékelni az ingatlanokat, elegendő volna a földhivatali nyilvántartás alapján kivetni az új közterhet. Bartucz szerint a luxusadó jó lecke lehet, az egyébként jó ötlet ugyanis az övezeti besoroláson és a felértékeléshez szükséges szakértői apparátus hiányán csúszott el. Ha csak az adásvételekhez kötötték volna ezt a közterhet, megspórolható lett volna az értékelés, hiszen a vételár alapján lehetett volna adózni akkor, amikor az ingatlan megfordult a piacon.

Salamon szerint valóban ezt a megoldás lenne a legkönnyebb bevezetni, ám valószínűleg sértené a lakosság szociális érzékenységét.

Oszkó szerint sajnálatos ugyan, hogy az új ingatlanadó bevezetésének költségeit most kell megfizetni, és nem mondjuk 4-5 éve került rá sor, de hosszútávra kellene tervezni, azaz a lehető legtöbb speciális esetre érzékeny adórendszer kialakítására volna szükség. A Bartucz által felvetett ötlettel kapcsolatban úgy véli, az növelné ugyan a bevételeket, ám ugyanilyen fontos szempont egy adó esetében, hogy irányítsa a gazdaságot és szociálisan érzékeny legyen, márpedig az ilyen fejadó jellegű elvonásról ez nem mondható el. Az, hogy szociális szempontokat is figyelembe vegyen az adó, tisztán szabályozási kérdés, nem pedig a bevezetés elleni érv. Hosszútávon a koncepciózusabb és igazságosabb rendszer mellett tenném le a voksom - hangzik a szakértő személyes véleménye.