A főváros és környékének lakosságváltozása az elmúlt harminc évben több kisebb hullámot írt le: a rendszerváltás után elindult első kiköltözési roham. majd a kétezres évek ennek az ellenkezőjét hozták, mert a tágabb értelemben vett belvárosban javultak a lakhatási feltételek, aztán 2017-2018 után újra a kiköltözés következett - mondta a 24.hu-nak Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A koronavírus-járvány, illetve az azzal járó otthoni munkavégzés bevezetésével felerősödő kiáramlás gyors áremelkedést, illetve az eddig ritkásabban lakott területek zsúfoltabbá válását okozta. Így a csendes, az élhető, illetve a zöld jelzők évről évre egyre kevesebb igazságtartalmat rejtenek a budapesti agglomerációban.

Túl sokan jöttek

A hirtelen megnövekedő lakosságszámmal a kisebb településeken már meglévő oktatási és egészségügyi intézmények, illetve a közműhálózat egyszerűen nem volt képes megküzdeni. Nyáron Solymáron és környékén komoly vízhiány alakult ki, de vannak helyek, ahol az óvoda, iskola vagy az egészségügyi ellátás fejlesztése maradt el – mondta Zubreczki Dávid szakíró.

Eközben Pest megyében egyharmadával, Budapesten pedig 16 százalékkal került többe a lakóingatlanok egy négyzetmétere, mint egy évvel korábban. Így a budapesti népességcsökkenés megint lassulni, sőt, megfordulni látszik, köszönhetően a belvárosi zöldterületek növekedésének, illetve az utóbbi évek városfejlesztéseinek, amik az autózással ellentétben a tömegközlekedést, a kerékpározást, a gyaloglást, illetve az általános forgalomcsökkentést helyezik előtérbe.

Változó árak az ingatlanoknál

A szakértő szerint a kül- és belvárosi lakások árszínvonalának egymáshoz való közel kerülése miatt a belsőbb kerületekben nőhet a kereslet, ezt pedig a zöldterületek átlag feletti felértékelődése is segíti.

Hosszú távon persze nem a körúton belüli lakások bizonyulhatnak majd igazán jó, értékálló választásnak, hanem a közlekedési csomópontokhoz közeli, de kertvárosi jellegű lakónegyedekben fekvő, az irodanegyedekből, illetve a város központjából tömegközlekedéssel, kerékpárral, vagy akár gyalog is könnyen elérhető társaik, hiszen a munkáltatók hosszabb távon az irodai és otthoni munkát vegyítő hibrid munkavégzés mellett kötelezhetik el magukat.