Ennyit vett ki tavaly a vevők zsebéből a budapesti lakásboom

Az elmúlt évben az eddig feldogozott adatok szerint 8 százalékkal több lakást adtak el, mint egy évvel korábban, az új lakások az összes eladás 5 százalékát tették ki. Egy átlagos budapesti lakásért 28,7 millió forintot, 4,3 millió forinttal többet kellett fizetni, mint 2017-ben - derül ki a KSH 2018. negyedik negyedévi lakáspiaci elemzéséből.
Szepesi Anita, 2019. május 2. csütörtök, 12:35
Fotó: Pixabay

A 2018-ban kötött adásvételi szerződések közül eddig 145 ezer adata érkezett be, az egy évvel korábbi, hasonló feldolgozottság mellett összesített mennyiségnél ez 8 százalékkal több. Ezen belül több mint másfélszeresére bővült az újlakás-piac. Tavaly 9537 lakás épült értékesítési céllal, az eddig rögzített újlakás-értékesítések száma pedig elérte a hétezret.

Ugyancsak nőtt az eladott használt lakások száma: az év egészére 6,4 százalékos emelkedést becsül a KSH, és ehhez hasonló mértékben, az egy évvel korábbihoz képest 6,3 százalékkal nőtt a negyedik negyedév forgalma is. Az újlakás-piac részesedése, megközelítette a teljes piaci forgalom 5 százalékát.

A használt lakások ára átlagosan 8,3 százalékkal, az  új lakásoké 5,1 százalékkal nőtt 2017 óta a tiszta, összetételhatástól megtisztított árváltozás alapján. 2015 óta a használt lakások éves áremelkedése alapvetően meghaladta az új lakásokét: a 2015. évinél a használt lakások 30, az újak 23 százalékkal kerültek többe. A lakásárak emelkedése reál értelemben is számottevő volt az elmúlt években. A használt lakások 2015 óta bekövetkezett árnövekedése a fogyasztói árak változásának hatását kiszűrve elérte a 23, az új lakásoké a 16 százalékot.

KSH

Az új lakások piacán erőteljes területi koncentráció érvényesült, tavaly a lakások több mint felét értékesítési céllal építették, a saját használat inkább a kisebb településeken meghatározó. Piaci értékesítési céllal készült Budapesten az új lakások háromnegyede, a megyeszékhelyeken hattizede. Az újlakás-piac területi koncentráltságát jelzi, hogy az összes, eladásra szánt új lakás felét hat budapesti kerületben és tíz vidéki városban húzták fel. Budapest a IX., a XI. és a XIII. kerületben, a vidéki városok közül Győrben adták át a legtöbb eladásra szánt lakást.


KSH

Budapesten átlagosan 591 ezer, a megyeszékhelyen, illetve a többi városban pedig egyaránt 359 ezer forintos négyzetméteráron keltek el az új lakások. Ám - mint azt a KSH hangsúlyozza - az aktuálisan megfigyelt árak általában hónapokkal, vagy akár évekkel korábban megkötött előszerződéseken alapulnak, ezért alacsonyabbak, mint az újonnan induló beruházásoknál.

Az év során eladásra épített lakások nagy többségének kivitelezését 2016-2017-ben kezdték meg, az árakat valószínűleg az akkor létrejött megállapodások rögzítették.

A kiemelkedő számú lakást építő budapesti kerületekben az új lakások négyzetméterenként átlagára megközelítette, illetve meg is haladta a 650 ezer forintot. A vidéki városokban akár felével-harmadával is kevesebbe kerültek az új lakások, mint a fővárosban. A budapesti agglomerációban is jelentősek az árkülönbségek: átlagosan 362 ezer forint volt az új lakások négyzetméterára, az agglomeráció nyugati és északnyugati területén azonban az árak elérték a négyzetméterenként 440 ezer forintot is.

Budapesten és a megyeszékhelyeken hozták tető alá az összes adásvétel 42 százalékát, a kisebb települések részesedése 58 százalékra emelkedett. Az összes ismert adásvétel 22 százaléka realizálódott a fővárosban, szemben a három évvel korábbi, 30 százalékos aránnyal. 2018-ban minden negyedik tranzakció a községekben jött létre.

Az értékesítések fele családi házat, 35 százaléka többlakásos, nem lakótelepi épületet érintett. A lakótelepi panellakások használtlakás-piaci részaránya négy éve folyamatosan csökken, 2018-ban már alig haladta meg a 15 százalékot.

2018-ban Budapesten a használt lakások átlagosan 28,7 millió forintba kerültek, 4,3 millió forinttal többe, mint 2017-ben. A megyeszékhelyeken ezalatt 2,1 millió forinttal, 15,1 millió forintra nőtt az átlagos lakásár. A használt lakások átlagos négyzetméterára Budapesten 504 ezer, a megyeszékhelyeken 243 ezer forint volt, 20, illetve 18 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

A kisebb városokban az átlagos lakásár 12,3, a községekben 7,7 millió forintot tett ki. Az átlagos négyzetméterárak a városokban a 2017. évi 151 ezerről 163 ezer forintra nőttek, a községekben volt a legmérsékeltebb az áremelkedés (79 ezerről 83 ezer forintra).

Így hat az árakra a település mérete és egy nagyváros közelsége
A kisebb településeken a lakáspiaci árak a település méretének csökkenésével egyre alacsonyabbak. Lakáspiaci szempontból azonban ennél is nagyobb az agglomerációs területekhez való kapcsolódás hatása. A nagyobb városok vonzáskörzetében található kistelepülések árszintje általában több mint kétszerese a távolabb eső, hasonló nagyságú településekének. 2018-ban az átlagos lakásár az agglomerációk 5 ezer fő alatti településein 13,9, ugyanakkor a vonzáskörzeteken kívül eső, hasonló nagyságú településeken 5,5 millió forintot tett ki

A legtöbb európai országban az Eurostat adatai szerint tovább emelkedtek a lakásárak. 2018 negyedik negyedévében az EU-tagállamok összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi 115,4 százalékát tette ki, az eurózónán belüli lakásárindex 114 százalék volt. Az eurózóna alacsonyabb ütemű áremelkedése a lakáspiaci árindexek deflálása után is érvényesült. Az Eurostat összesítése szerint az EU egészére számított reál lakáspiaci árindex 2015 óta meghaladja az eurózónára vonatkozót.

Az Eurostat módszertana szerint 2015. évi bázison számítva 2018 negyedik negyedévében az összevont lakásárindex Magyarországon 135,7 százalékot tett ki, ez a legmagasabbak közé tartozik Európában. A bázisindex továbbra is Izlandon volt a legmagasabb (145,2 százalék), ezt Szlovénia (137,2 százalék), majd Magyarország követte. A legtöbb európai országban 2018 utolsó negyedévében az előző negyedévhez képest is emelkedtek a lakásárak, az adatközlő országok közül csak Dániában volt jelentősebb, 1,7 százalékos árcsökkenés.

A teljes elemzés itt olvasható.

HOZZÁSZÓLÁSOK